Részlet Seth / Jane Roberts: A lélek örök érvényessége c. könyvéből.(Sethről fent a DOCTOR WHO menüpontban olvashatsz).
.
‘Azt állítom tehát, hogy nincs halott anyag.’
“Atárgyaknakcsakakülsőfelszínéttudjátokmegfigyelni.Fizikai érzékszerveitekannyitteszneklehetővé,hogyészleljétekakülsőformákat,és errereagáltok,azanyagésaformabelsővitalitásanemannyira szembetűnő… Amagukszintjéntudatosakazekönyvlapjaitalkotóatomokésmolekulák is.Nemléteziksemmi-legyenazkő,ásvány,növény,állatvagylevegő-, amelynek ne volna saját tudata. Tehátállandóéletnyüzsgésbenálltok,atudatosenergiaszakadatlan áradásában,éstimagatokistudatossejtekbőlépültökfel,amelyekmind magukbanhordozzáksajátidentitásuktudatát,éssajátakaratukbólvesznek részt a test, a ti fizikai testetek felépítésében.Aztállítomtehát,hogynincshalottanyag.Nincsolyantárgy,amelyetne tudatformálna,ésmindentudat,afejlettségifokátólfüggetlenül,örömmel veszrésztazérzékelésbenésateremtésben.-Nemérthetitekmeg önmagatokat, amíg ezekkel a dolgokkal nem vagytok tisztában.Benneteketazállatoktólésatöbbiléteződologtólnemazörökkévaló belsőtudatkülönböztetmeg.Ezatudatjelenvanmindenelevenlénybenés minden dologban.”
Érdemes megjegyezni, hogy Seth szavai nem példa nélküliek. Ősi hiedelmek és természetval-lások (pl. az animizmus, sámánizmus, sintoizmus) közös gondolata, hogy a világon minden-ben szellem, lélek lakik, azaz minden él, továbbá minden egy, és minden "beszél" egymással, mai nyelven információt cserél. Ehhez hasonló felfogás a pánpszichizmus (világlélek), amely-lyel a különböző indiai filozófiákban és a buddhizmusban is találkozunk.Ilyen a dzsainizmus is - egyike az indiai vallásoknak - ami több ponton hasonlít a SETH által mondot-takhoz. A dzsainizmus magát örökkévaló és univerzális igazságok gyűjteményének tartja, amiket azemberiség időnként elfelejt, de újra és újra visszatérnek a megvilágosodott vagy mindentudóvá váltemberek tanításain keresztül. - A dzsainok minden embernek, állatnak, rovarnak, növénynek, sőt méga földnek, a tűznek, a víznek és a levegőnek is élő lelket tulajdonítanak. Szerintük a világot végtelenül sok dzsíva (élő) népesíti be, mindegyik valós, önálló és örök, s tudat (csaitanja), öröm (szukha) és ener-gia (vírja) jellemzi. A fentiekhez hasonló felfogás bukkan fel az ókori görög filozófusoknál (pl. Thales, Platón), vagy a nyugati civilizációbanis (Spinoza, Leibniz, Hegel, Schelling, William James, Alfred North Whitehead), és az alábbi példákban.Pierre Teilhard de Chardin (1881-1955) francia paleontológus, jezsuita pap, evolúció kutatóígy vélekedik "Az emberi energia" c. könyvében:"Az élet első megjelenése a Földön csak a mi tapasztalatunk mezején jelenti azt, hogy a szervezet-len kollektívből kiemelkedett a spontán egyedi létező. A nagy számok törvényei a mechanikus műkö-dés fátylát dobták az anyagra. A fátyol alatt azonban az anyag is elemi tudatok nyüzsgése, amelyekkészen állnak, hogy a szerves világ felsőbb kombinációiba jussanak. Az emberré válás is csak egydöntő és kritikus pont ennek az állapotváltozásnak a fokozatos kibontakozásában."David Bohm, a híres kvantumfizikus szerint a fizika megfigyelései mögött a mélyebb valóságorganikus szervezetként viselkedik. Sok szempontból a tehetetlennek, élettelennek tartottanyag tele van aktivitással - hasonlóan egy élő szervezethez. Minden egyes ún. részecskébenmegtalálható az a fajta tevékenység, ami az egész univerzumra jellemző. Ez hasonlít ahhoz avallásos elvhez, miszerint Isten mindnyájunkban ott van; vagy ahogy ezt a filozófusok megfo-galmazták: minden részben megtalálható az egyetemes egész, minden mikrokozmosz tartal-mazza a makrokozmoszt. Bohm arra is rámutat, hogy mivel az anyag helyét nem lehet a térben pontosan meghatározni,az anyag és az értelem közti megkülönböztetés a továbbiakban értelmetlen. Ezért azt mondja, hogy az anyag és az értelem ajelenségek mögött meghúzódó egyazon egységnek vagy rendnek a megnyilvánulásai. Ez egybevág azzal a spinozai elképze-léssel, miszerint mind az anyag, mind az értelem az egyetemes szubsztanciának, Istennek a különböző formái illetve megnyil-vánulásai. Sok ehhez hasonló megfelelés van a modern fizika és a vallás, különösen a keleti vallások között.(Tattva - Tudomány és spiritualitás).Sethlegfelül idézett gondolatai 1970-ből valók, de a tudatosság ilyen magyarázatát a újabbtudományos kutatások már nem tartják elképzelhetetlennek.David J. Chalmersprofesszor szerint az emberi tudat nem vezethető vissza semmiféle fizikai, biokémiai, bioelektromos, neuro-fiziológiai folyamatra. Az erkölcs, a lelkiismeret vagy az esztétikai érzés mögött nem áll fizikai magyarázat. Ha pedig a tudatot nem lehet visszavezetniegyszerűbb jelenségekre, vagyis ha nem létezik reduktív modell, akkor az egyetlen megoldásegy nem reduktív modell lehet.Szerinte egyetlen magyarázat lehetséges, az, hogy a tudatos szubjektív tapasztalás a kozmosz alapvető tulajdonsága, amelyugyanolyan primer jelenség, mint a tér, az idő, az anyag, és az energia, és nem vezethető vissza semmiféle más ismert fizikaialapjelenségre. -- Chalmers felidézi J. A. Wheeler (1911 – 2008) amerikai elméleti fizikus megállapítását is, amely szerint a fi-zikai világban az információ is olyan alaptényező, azaz „fundamentális entitás”, amely nélkül a tapasztalható jelenségeket nemlehet megérteni. (A fenti Chalmers blokk forrása Héjjas István: Az emberi tudat és a világegyetem c. cikke).•Nézd meg minderről Chalmers egy magyar feliratos TED előadását (2014, Vancouver). A felirat a videótól jobbra lefelé görgethető, és a beszéddel szinkron rész ki van emelve. >Azanyag és tudat egységéről lásd még az Interaktív Világegyetem, illetve a tudatosságról a Tudat oldalt.
•“..Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek...” -(Márai Sándor: Füves könyv / Az állatokról)X