Részlet Seth / Jane Roberts: A lélek örök érvényessége c. könyvéből. (Sethről fent a DOCTOR WHO menüpontban olvashatsz).
.
‘Azt állítom tehát, hogy nincs halott anyag.’
“A tárgyaknak csak a külső felszínét tudjátok megfigyelni. Fizikai érzékszerveitek annyit tesznek lehetővé, hogy észleljétek a külső formákat, és erre reagáltok, az anyag és a forma belső vitalitása nem annyira szembetűnő… A maguk szintjén tudatosak az e könyv lapjait alkotó atomok és molekulák is. Nem létezik semmi - legyen az kő, ásvány, növény, állat vagy levegő -, amelynek ne volna saját tudata. Tehát állandó életnyüzsgésben álltok, a tudatos energia szakadatlan áradásában, és ti magatok is tudatos sejtekből épültök fel, amelyek mind magukban hordozzák saját identitásuk tudatát, és saját akaratukból vesznek részt a test, a ti fizikai testetek felépítésében. Azt állítom tehát, hogy nincs halott anyag . Nincs olyan tárgy, amelyet ne tudat formálna, és minden tudat, a fejlettségi fokától függetlenül, örömmel vesz részt az érzékelésben és a teremtésben. - Nem érthetitek meg önmagatokat, amíg ezekkel a dolgokkal nem vagytok tisztában. Benneteket az állatoktól és a többi létező dologtól nem az örökkévaló belső tudat különböztet meg. Ez a tudat jelen van minden eleven lényben és minden dologban .”
Érdemes megjegyezni, hogy Seth szavai nem példa nélküliek. Ősi hiedelmek és természetval- lások (pl. az animizmus, sámánizmus, sintoizmus) közös gondolata, hogy a világon minden- ben szellem, lélek lakik, azaz minden él, továbbá minden egy, és minden "beszél" egymással, mai nyelven információt cserél. Ehhez hasonló felfogás a pánpszichizmus (világlélek), amely- lyel a különböző indiai filozófiákban és a buddhizmusban is találkozunk. Ilyen a dzsainizmus is - egyike az indiai vallásoknak - ami több ponton hasonlít a SETH által mondot- takhoz. A dzsainizmus magát örökkévaló és univerzális igazságok gyűjteményének tartja, amiket az emberiség időnként elfelejt, de újra és újra visszatérnek a megvilágosodott vagy mindentudóvá vált emberek tanításain keresztül. - A dzsainok minden embernek, állatnak, rovarnak, növénynek, sőt még a földnek, a tűznek, a víznek és a levegőnek is élő lelket tulajdonítanak. Szerintük a világot végtelenül sok dzsíva (élő) népesíti be, mindegyik valós, önálló és örök, s tudat (csaitanja), öröm (szukha) és ener- gia (vírja) jellemzi. A fentiekhez hasonló felfogás bukkan fel az ókori görög filozófusoknál (pl. Thales, Platón), vagy a nyugati civilizációban is (Spinoza, Leibniz, Hegel, Schelling, William James, Alfred North Whitehead), és az alábbi példákban. Pierre Teilhard de Chardin (1881-1955) francia paleontológus, jezsuita pap, evolúció kutató így vélekedik "Az emberi energia" c. könyvében: "Az élet első megjelenése a Földön csak a mi tapasztalatunk mezején jelenti azt, hogy a szervezet- len kollektívből kiemelkedett a spontán egyedi létező. A nagy számok törvényei a mechanikus műkö- dés fátylát dobták az anyagra. A fátyol alatt azonban az anyag is elemi tudatok nyüzsgése, amelyek készen állnak, hogy a szerves világ felsőbb kombinációiba jussanak. Az emberré válás is csak egy döntő és kritikus pont ennek az állapotváltozásnak a fokozatos kibontakozásában." David Bohm, a híres kvantumfizikus szerint a fizika megfigyelései mögött a mélyebb valóság organikus szervezetként viselkedik. Sok szempontból a tehetetlennek, élettelennek tartott anyag tele van aktivitással - hasonlóan egy élő szervezethez. Minden egyes ún. részecskében megtalálható az a fajta tevékenység, ami az egész univerzumra jellemző. Ez hasonlít ahhoz a vallásos elvhez, miszerint Isten mindnyájunkban ott van; vagy ahogy ezt a filozófusok megfo- galmazták: minden részben megtalálható az egyetemes egész, minden mikrokozmosz tartal- mazza a makrokozmoszt. Bohm arra is rámutat, hogy mivel az anyag helyét nem lehet a térben pontosan meghatározni, az anyag és az értelem közti megkülönböztetés a továbbiakban értelmetlen. Ezért azt mondja, hogy az anyag és az értelem a jelenségek mögött meghúzódó egyazon egységnek vagy rendnek a megnyilvánulásai. Ez egybevág azzal a spinozai elképze- léssel, miszerint mind az anyag, mind az értelem az egyetemes szubsztanciának, Istennek a különböző formái illetve megnyil- vánulásai. Sok ehhez hasonló megfelelés van a modern fizika és a vallás, különösen a keleti vallások között. (Tattva - Tudomány és spiritualitás). Seth legfelül idézett gondolatai 1970-ből valók, de a tudatosság ilyen magyarázatát a újabb tudományos kutatások már nem tartják elképzelhetetlennek. David J. Chalmers professzor szerint az emberi tudat nem vezethető vissza semmiféle fizikai, biokémiai, bioelektromos, neuro-fiziológiai folyamatra. Az erkölcs, a lelkiismeret vagy az esztétikai érzés mögött nem áll fizikai magyarázat. Ha pedig a tudatot nem lehet visszavezetni egyszerűbb jelenségekre, vagyis ha nem létezik reduktív modell, akkor az egyetlen megoldás egy nem reduktív modell lehet. Szerinte egyetlen magyarázat lehetséges, az, hogy a tudatos szubjektív tapasztalás a kozmosz alapvető tulajdonsága, amely ugyanolyan primer jelenség, mint a tér, az idő, az anyag, és az energia, és nem vezethető vissza semmiféle más ismert fizikai alapjelenségre. -- Chalmers felidézi J. A. Wheeler (1911 – 2008) amerikai elméleti fizikus megállapítását is, amely szerint a fi- zikai világban az információ is olyan alaptényező, azaz „fundamentális entitás”, amely nélkül a tapasztalható jelenségeket nem lehet megérteni. (A fenti Chalmers blokk forrása Héjjas István: Az emberi tudat és a világegyetem c. cikke). Nézd meg minderről Chalmers egy magyar feliratos TED előadását (2014, Vancouver). A felirat a videótól jobbra lefelé görgethető, és a beszéddel szinkron rész ki van emelve. > Az anyag és tudat egységéről lásd még az Interaktív Világegyetem, illetve a tudatosságról a Tudat oldalt.
© þ thorny question
(a képek nagyíthatók, egyesekben szöveggel )

Tudat és anyag

A TUDAT, MINT A VILÁG ALAPVETŐ TÉNYEZŐJE
Jay Keeree animációja