A mesterséges intelligencia (MI / AI) és veszélyei

“Az ember ezt, ha egykor ellesi, - Vegykonyhájában szintén megteszi. - Te nagy konyhádba helyzéd embered, S elnézed néki, hogy kontárkodik, - Kotyvaszt s magát Istennek képzeli.” (Madách: Az ember tragédiája)  A technológia, mint vallás Öntudatra ébredhet az internet egy évtizeden belül, állítják a mesterséges intelligencia kutatói. Az AGIRI kutatóintézet elnöke szerint már lehet, hogy most is egyfajta tudatosság van benne, amit még nem észlelünk - olvasható a New Scientist híradásában. Könnyű hasonlóságot látni az emberi agy és a komplex internetes csomóponthálózat között, hiszen mindkettő információt tartalmaz, dolgoz fel és továbbít, egyfajta elmeként is tekinthetünk rá, véli Ben Goertzel, az AGIRI (Artificial General Intelligence Research Institute) elnöke. Kiborg . Ray Kurzweil elismert szakember, a Google fejlesztési igazgatója, a halhatatlanság elérését lehetővé tehető technológiák lelkes szószólója . Szerinte nanorobotok segítségével az emberi test bármeddig karbantartható lesz. Mivel ezek a robotok még nem léteznek, azt ajánlja, hogy „250 fajta kiegészítővel, 8-10 pohár vízzel, és 10 csésze zöld teáva tartsuk karban magunkat a feltalálásukig. A technológia történelmének elemzése rámutat arra, hogy a technológiai változás exponenciális, szemben a jelenlegi 'intuitív-lineáris' nézetekkel. Ezért a 21. században nem 100 évnyi, hanem – a jelenlegi ütemmel – 20 000 évnyi fejlődést fogunk megtapasztalni. Pár évtizeden belül a gépi intelligencia meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez a Szingularitáshoz fog vezetni: olyan gyors és alapvető technológiai változásokhoz, amely szakadást fog létrehozni az emberi történelemben. Az eseménykövetkezményei olyan, jelenleg elképzelhetetlen jelenségek lesznek, mint a biológiai és intelligencia keveredése, halhatatlan, szoftver alapú emberek, végül pedig egy hihetetlenül magas szintű inteligencia, amely fénysebességgel terjed az univerzumban. “  Ellenvélemények  Lehetőségek és veszélyek A bő hetven éve tartó kutatások egyre inkább igazolni látszanak a tényt, miszerint a hagyományos értelemben vett mesterséges intelligencia nem megvalósítható, bár ezt többen vitatják. Egy számítógéppel ugyan el lehet már beszélgetni, de szigorúan csak egy jól körülhatárolt témában , ahol a lehetséges kérdések és a lehetséges válaszok halmaza beláthatóan véges számú. Az eddigi kutatások és a jelen állás szerint tehát hosszabb távon is sci finek tűnik az, hogy olyan szintű és jellegű kommunikáció legyen az ember és gép között, mint amit A nő című alkotás elénk tár. Az pedig végképp elképzelhetlen, hogy az általunk hasz- nált operációs rendszer egy idő után belénk szeressen ( lásd a robot videót) és féltékeny legyen ugyanúgy, mint an- nak a lehetősége, hogy öntudatra ébred és fizikai test után vágyakozik. (Utóbb az MI képességei jelentősen nőttek, de korlátok természetesen fennállnak). Az MI a betanításakor az internetről rossz példákat is merít, mert nem józan és nem is gondolkodik, ezért az emberi elfogultságok, a rasszizmus és szexizmus is bekerül a nyelvi vagy képi adatbázisába. - Militáns szexrobottá vált Tay, az MI robot. Mi történik, ha egy mesterséges intelligenciát ráeresztünk a Twitterre ? Nagyon rövid idő alatt Hitler-imádó, „Bush szervezte 9/11-et” hajtogató, folyton szexről beszélő robottá válik . A Microsoft fejlesztőinek köszönhető a kísérlet, ők alkották meg a Tay névre hallgató robotot. Úgy készítették el, hogy egy tizenéves lányként beszéljen. Ahhoz, hogy valaki beszélgessen Tayjel, egyszerűen írnia kellett neki valamit a Twitteren. Először még minden rendben ment, de a nap végére Tay erősen militáns hangot ütött meg, mindent tudott az aktuális celebekről. Válogatott káromkodásokkal szólította fel nemi aktusokra követőit, és daddynek szólította őket. Mindezt azért, mert a követőinek a stílusából tanult meg kommunikálni.. Stephen Hawking szerint a Mesterséges Intelligencia a legnagyobb veszély, ami az emberiséget fenyegenyegeti. Va lójában az emberiség nincs tisztában azzal, mekkora veszélyt is jelent számunkra az, hogy a mesterséges intelligenciával játszadozunk. “A potenciális előnyök hatalmasak – minden, amit a civilizációnkelért, az emberi intelligenciának köszönhető. Nem tudjuk, mi fog történni, ha ezt sokszorosítjuk, felerősítjük azokkal az eszközökkel, amelyeket a mesterséges intelligencia ad nekünk, de a háború, a betegség és a szegénység megszüntetése mindenki listáján az első helyen szerepelne. A mesterséges intelligencia megszületése az emberiség legnagyobb eseménye lehetne. Sajnos, talán az egyik utolsó eseménye is, ha nem tanuljuk meg, hogyan kerüljük el a kockázatokat… Úgy tűnik, a kormányok belevetik magukat egy mesterséges intelligencián alapuló fegyverkezési versenybe, pedig a mesterséges intelligenciát, ha elfajzik, nehéz megállítani." Elon Musk feltaláló, mérnök és vállalkozó 2014-ben azt nyilatkozta, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése olyan, mintha „ démont idéznénk ”. Szerinte elsősorban akkor lehet katasztrófa az egészből, ha majd a robotok önmaguk fejlesztésére és egyszerűen csak önmagukra koncentrálnak – ekkor az emberiséget úgy érzékelhetik, mint egyszerű levélszemetet , amit egyszerűbb gyorsan kiirtani, mint sokáig nézegetni. Lehetőség és veszély: A Tesla és a SpaceX első embere, aki még Mark Zuckerberggel is vitába keveredett ezzel kapcsolatban, a Twitteren hozzátette, hogy senki nem szereti a szabályozásokat, de minden olyan dolgot szabályoznak, ami komoly problémát ( pro1 pro2 ) jelenthet a népességre (autók, repülők, ételek, gyógyszerek, stb). - De lehet az AI-t (Artificial Intelligence) egyáltalán szabályozni? Elo n Musk ugyanakkor azt vallja, az emberi és gépi intelligencia összekapcsolása elsőrendű fontosságú a fajunk jövőjére nézve, mert amilyen gyorsan fejlődik a mesterséges gondolkodás, egyszer csak azon találhatjuk magunkat, hogy mi, az alsóbbrendű létforma, feleslegessé válunk a gépek számára. - A többit meg ismerjük, Skynet, Terminátor, apokalipszis . Olvasd el minderről Jack Ma és Elon Musk vitáját . A kortárs izraeli történész Yuval Noah Harari és a svéd-amerikai származású fizikus, Max Tegmark szerint az MI-vel kapcsolatban az emberiség nagy elvárása, hogy hús-vér embereket helyettesít például az elemzések, vagy ami még súlyosabb, a döntéshozatal során, csakhogy az emberi döntéshozatal nem pusztán az intelligencia terméke; valahányszor meghozunk egy döntést, nemcsak az intelligenciánk, hanem az érzelmi világunk is dolgozik. Érzelmet pedig – legalábbis egyelőre – nem igazán tudunk megtanítani azoknak a gépeknek, amelyek a matematikai számítások elvén működnek. Valahányszor tehát, ha a mesterséges intelligenciától döntést várunk, akkor azt rideg matematikai számítások alapján hozza majd. Csakhogy hogy is várhatnánk azt a mesterséges intelligenciától, hogy a természetre közvetlen hatást kifejtő döntéseit akár érzelmek alapján is meghozza, amikor maga az ember sem ismeri az olyan élőlények érzelmi világát, mint akár a homár? – veti fel a kérdést Tegmark.