"Akik tagadják az Istent, az ember nemességét rombolják le, mert bizonyos, hogy testében az ember a vadállatokkal

rokon, s ha lelkében Istennel nem tart rokonságot, nemtelen és és hitvány teremtmény marad."

(Francis Bacon)

"Nem tudok elképzelni egy személyes Istent, aki közvetlenül befolyásolná az egyének cselekedeteit... Vallásosságom a végtelenül felsőbbrendű szellem alázatos csodálata. E szellem a kis dolgokban nyilvánul meg, hogy megérthessük valóságát." - "Nehezen találsz olyan komoly gondolkodású elmét, akinek ne lenne egyéni vallásos világképe. De ez a vallásosság különbözik a naiv emberétől. Az utóbbiak Isten gondoskodásából hasznot várnak, félnek haragjától; egy olyan érzés szublimálása ez, ami hasonlít az apa és gyerek közötti kapcsolathoz." - (A. Einstein) Vallás és tudomány Át nem gondolt, vagy szándékosan leegyszerűsített dolog a vallásokat babonának, vagy pusztán menekvésnek te- kinteni az élet nyomorúságai elől egy kivetített, nem létező világba. Világunk és az élet rendkívül különös, sőt misztikus jelenség, ami intelligens tervezőre utal, - a DOCTOR WHO menüblokkban, ezen belül pl. az Élet oldalon is ezt próbáltam bemutatni - és a vallásalapítók hatásán túlmenően a vallások gyökereként is ezt kell keresni. - A vallások olyanok, mint a jelzőtüzek, amelyek egy spirituális valóság létezésére és vitalitására világítanak rá, bár úgy tűnik, hogy ezt a valóságot a mi világunkban csak korlátozottan lehet értelmezni. Mint erőközpontok és jelzőtüzek azonban nagyon fontosak, ezért eredetüket és pozitív üzeneteiket szerintem ébren kell tartani. A tudományt sokan tartják egyedüli eszköznek a valóság megismerésére / magyarázatára, és gyakran szembeállítják a vallással, pedig szintén vannak sajátos korlátai, - minderről érdemes elolvasni 'A tudomány és a vallás' Wikipédia blok- kot, vagy “Az élet nagy kérdései” bekezdést a DOCTOR WHO 2 oldalon. Sok tudós és filozófus viszont úgy gondolja, hogy a kétféle nézőpont egy magasabb szinten nincs ellentétben egymás- sal . • Einstein: “A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak". (Nézd meg a Tudomány - Misztika - Lélek oldalt is.) • Niels Bohr , a híres kvantumfizikus nem volt vallásos, de ezt mondta: “Nem szabad elfelejtenünk, hogy a vallás merőben más módon használja a nyelvet, mint a tudomány. A vallás nyelve több rokonságot mutat a költészet, mint a tudomány nyelvével. Nem vitás, hajlamosak vagyunk, hogy azt higgyük, a tudomány az objektív tényekről kapott információkkal, a költészet pedig szubjektív érzésekkel foglalkozik. Márpedig ha a vallás valóban objektív igazságokat tárgyal, neki is a tudomány igazság kritériumait kéne magáévá tennie. Szerintem azonban nem volna szabad objektív és szubjektív részre választani a világot, ezt nagyon is önkényes eljárásnak érzem. Az a tény, hogy a vallások minden időkben képekben, hasonlatokban és paradoxonokban fejezik ki magukat, csak annyit jelent, hogy nem lehet más eszközzel megragadni azt a realitást, amelyre vonatkoznak. De ez nem jelenti azt, hogy az nem valódi realitás. És nem jutunk messzire, ha a valóságot objektív és szubjektív részekre választjuk szét.” (Werner Heisenberg : Rész és Egész, 120. old. - Gondolat, 1983). • Francis S. Collins amerikai orvos-genetikus - a humán genom-projekt egykori vezetője - szerint a tudományos és a spirituális világképek kibékíthetők: a kétféle felfogás egységes egészet alkot. A tudomány jelenlegi ismeretei nemcsak hogy nem zárják ki Isten létezését, hanem egyenesen valószínűvé teszik (bővebben lásd az Élet oldalon). • Ehhez kapcsolódik a halálközeli élményt átélők véleménye is. Ők fénylényekről, segítőkről számolnak be, akik két dolgot tartanak fontosnak az életben, a szeretetet és a tanulást: csak a tudást és a szeretetet vihetjük magunkkal a túlvilágra. Az istenhit és a hagyományos vallásosság nem feltétlenül esik egybe Jómagam keresztény családba születve vallásos nevelést kaptam, de a hitet egy idő után elvesztettem. Később valami mégis kényszerű erővel vitt oda, hogy mélyebb háttérrel ismét felfedezzem Istent , de szoros vallási kapcsolat nélkül. Ezzel együtt e vallás átfogó szellemi és kulturális hagyományai, a tanításai közül a szellem örök élete, az empátia és a szeretet fontossága kitörölhetetlenül bennem él, erősíti a gondolataimat, így a magam módján mégis vallásos vagyok. Ez azt is jelenti, hogy az alábbi véleményem nem a hívők ellen irányul: gondolatébresztőnek szánom. • szignál1 szignál2 Striggio: Ecce Beatam Lucem (motetta 40 hangra) – és egy kis  kitérő. A vallásokról általában • A vallás lényegéről és a vallásokról a Wikipédián meglehetősen jó összefoglaló olvasható, amit a híres valláskutató Helmuth von Glasenapp véleményével egészítenék ki: • ,,Nem vagyok vallásos. Nekem az egész kell. De tudom, hogy az ember helyesen teszi, ha a vallással számol, mert minden emberi tudás között a legtöbb reális bölcsesség a vallásban van." (Hamvas Béla, Silentium) • A mai ,, haladó ” világ meglehetősen cinikus, vallástalan, és hajlamos helyből lenézni / kinevetni (rosszabb esetben fel- számolni) mindent, ami nem tartozik a ,,mainstream” életérzéshez, - pedig nem szabad elhamarkodott ítéletet mondani semmiről (ez a tudatlanok stílusa) – így a vallásokról sem. Véleményem szerint a vallásokra megfelelő böl csességgel általában pozitívan kell tekin- teni, mert csaknem egyedüli iránymutatói (sajnos egyre halványodó mécs esként) az élet  természetfeletti kapcsolatának, an- nak, hogy az életben nem minden a szerzés- ről, az élvezetekről vagy a teljesítményről szól, hanem a segítségadásról, a szeretetről, és a helyes magatartásról (erkölcs) is. Annak, hogy a logika önmagában nem mindenható , a világot is csak korlátozot- tan képes magyarázni (  Gödel tételeiből az következik, hogy szigorúan logikai alapon elvileg lehetetlen olyan tudomá- nyos elmélet megalkotása, amely minden lehetséges kérdésre hiteles választ tud adni) . Az etikailag fejlett vallások a hitüket a világ erkölcsi rendjébe vetett meggyőződéssel kapcsolják össze; ez a hit a cselekedetekért való erkölcsi felelősségnek, az egész magatartás igazságos megítélésének és a tökéletesség legmagasabb fokára való eljutás lehetőségének elképzelésében jut kifejezésre. A médiában egyre több szó esik okos autókról, okos otthonokról és okos váro- sokról, de alig esik szó okos párbeszédről, okos kapcsolatokról, vagy olyan dolgokról, mint a türelem, az empátia, vagy a másik iránti tisztelet, talán mert ezek nem ,,trendik” vagy eladhatók. A tárgyak és szolgáltatások bővülése egyfelől hasznos, másfelől egyoldalú: a tárgyi világ mindent elborít, és lélekben buták maradunk, mert egyre inkább csak ennek a világnak az “üzemeltetésével” foglalkozunk. - Az eredmény az egyensúly elvesztése, ,,lélekvesztőn" utazunk? lap tetejére