Seth szerint Minden Létezőből (Isten), továbbá az entitásokból (lelkekből) min-
den pillanatban új hajtások / teremtmények ágaznak ki, eközben a visszacsa-
tolt információ révén ez a KOZMIKUS RENDSZER ÁLLANDÓAN TANÍTJA ÖNMAGÁT.
"Mivel mi tudjuk, hogy identitásunk mindenféle formától független, természetesen nem
félünk attól, hogy változtassunk a formán: bármilyen formát magunkra ölthetünk, amit
csak kívánunk…
Már mondtam, hogy mi nem érzékeljük a ti időfolyamatotokat. Mi különböző intenzitá-
sokon keresztül élünk. A mi munkánk, fejlődésünk, tapasztalatszerzésünk helyét és ide-
jét egyaránt “pillanatpont” névvel lehetne illetni. Itt, a pillanatponton belül a legkisebb
gondolat is gyümölcsöt érlel, a legcsekélyebb lehetőség is a tökéletességig kifejlődik, a
valószínűségek a legapróbb részletig végigvizsgáltatnak, a legkisebb és a legerősebb
érzés is figyelembe vétetik.
Nehéz ezt világosan elmagyarázni, mégis a pillanatpont az a keret, amelyben pszicho-
lógiai létezésünk zajlik. Ezen belül egyidejű mozgások, változások követik “szabadon”
az asszociációs mintákat. Tegyük fel például, hogy rád gondolok, Joseph. Amikor ez
történik, azonnal érzékelem - méghozzá a maga teljességében - a múltadat, a jelenedet és a jövődet - a ti fogalmaitok
szerint -, és átélem az összes erős és meghatározó érzelmet, szándékot, amely befolyásolt téged. Ha akarom, átélhetem
veled ezeket az élményeket. Mi végigkövethetünk egy tudatot az összes formáján keresztül, méghozzá a ti fogalmaitok
szerint egy szempillantás alatt.
Természetesen tanulást, fejlődést és gyakorlatot igényel, hogy az identitás képes legyen megőrizni stabilitását az ilyen
állandó ingeráradatban, sokan közülünk el is tévedtek, elfelejtették, kik ők valójában, míg végül ismét önmagukra nem éb-
redtek. Most már mindez teljesen automatikus számunkra.
A tudat oly végtelenül változatos, hogy még ma is csupán csekély hányadát ismerjük a létező személyiségek teljes kész-
letének. “Vakációinkon” egészen egyszerű létformákat látogatunk meg, és beolvadunk közéjük. Ilyen formában pihenünk
és alszunk, hiszen eltölthetünk egy évszázadot fa képében, vagy egy másik valóságban létező egyszerű életformaként.
Tudatunkat az egyszerű létezés élvezetével örvendeztetjük meg. Látjátok: magunk teremthetjük meg az erdőt, amelyben
felnövekszünk. Általában azért nagyon is tevékenyek vagyunk, teljes energiánkat a munkánkra és az új feladatokra össz-
pontosítjuk.
Amikor csak akarjuk, önmagunkból, saját pszichológiai teljességünkből más személyiségeket formálhatunk, akiknek az-
tán saját erejükből kell fejlődniük, a bennük rejlő kreatív képességek felhasználásával. Szabadon haladhatnak saját útju-
kon. Ezt persze egyáltalán nem vesszük könnyedén." (Seth könyve).
"Mélyebb értelemben őseitek létezése továbbra is folytatódik, minden irányba elága-
zó új hajtásokkal. Az általatok ismert világ csak egy időbeli fejlődés, az általatok is-
mert egyetlen változat. Fajotok jelenleg is számtalan ismeretlen, a történelem során
fel nem jegyzett úton jár..." (Seth: A psziché természete és emberi kifejeződése)
"Szabad akaratot kaptatok. Megvannak bennetek a tervek; tudjátok, mit kell elérnetek
egyénenként, népként, emberiségként. A terveket figyelmen kívül is hagyhatjátok. Már-
most: a szabad akaratot úgy használtátok, hogy a tárgyi valóság teljesen más lett,
mint amilyennek lennie kellene. Az egót műveltétek ki, ezt tettétek az egyetlen való-
sággá. Az egóban éltek, mint egy álomban. Ti vagytok azok, akik ezt az álmot túlontúl
elevenné tettétek. Az volt a dolgotok, hogy megoldjátok a gondokat, a feladatokat, de
közben mindvégig tudatában kellett volna lennetek a lényegnek, a belső valóságnak,
nem-anyagi léteteknek. Ezzel nagy mértékben elveszítettétek a kapcsolatot. Figyelmetek fókuszát olyannyira a fizikai va-
lóságra állítottátok, hogy ez lett az egyetlen valóság, amelyben hisztek…" (Seth megszólal).
Megjegyzés: a spiritualitást, a belső valóság fontosságát napjainkban a "haladó" életérzés háttérbe szorítja, de nem ár-
tana valamit bekapcsolni az agyunkban, hogy ezt az "Adáshibát" megváltoztassuk, - annál is inkább, mert bonyolult
“összetételünk” ellenére átlagban eléggé egyszerű lények vagyunk.
Seth fenti mondatai szerintem nagyon fontosak. Ezek szerint a számtalan párhuza-
mos életformát illetően a mi világunk egy olyan ágra került, ami közös álmaink, elha-
tározásaink eredményeként - pozitívumai ellenére - egy nem igazán szerencsés civi-
lizáció-változatot eredményezett. Úgy látszik, hogy az említett kozmikus életforma
fejlődésében a szabad akarat révén ilyenek is előfordulnak. Ez - ebből a világból néz-
ve - rendkívül sajnálatos, hiszen az örök élet és a komplex fejlődés igérete (esetleg
tudata) nem kárpótol azokért a borzalmakért, amiket ember ember ellen elkövetett
(elkövet), nem beszélve a balesetek és betegségek kínjairól.
Seth szerint a bajok többségét saját magunk okozzuk, ezért meg kell próbálnunk a gondolkodásunkat átformálni. Sze-
rinte ebben ebben a világban csak a teremtés ABC-jét tanuljuk.
Laár András buddhistaként ezt mondja: "Az emberiség küldetéséről azt gondolom, hogy
ezt a helyet leginkább egy...javítóintézetnek lehetne mondani. Addig kell itt ma-
radni és itt vacakolni, amíg meg nem okosodunk, és aztán már nem a földre vagy nem
ebbe a korba születünk meg. Én azt gondolom, hogy van ebből kivezető út, de csak
belülről. Kívülről nincs."
(Lásd a 'Spiritualitás közügy' blokkot az interjúban).
”Avatar” formák, egyidejűség, pillanatpont, civilizációs elágazások
.
(a képek részben nagyíthatók )
-
© þ thorny question
Kreatív Tudat 2
Lélek - Seth 4
"A pillanat nem az idő, hanem az örökkévalóság alapegysége."
(Sören Kierkegaard)
