© þ thorny question
.

Kreatív Tudat 1

Tudat / mesterséges intelligencia 2

Mesterséges intelligencia és az emberi tudat
A tudat, az emberi érzelmek és az emberi kreativitás helyettesítése. - A Tudat oldalon leírtak alap- ján valószínűtlen, hogy a mesterséges intelligencia helyettesíteni tudja az emberi tudatot, érzelmeket és kreativitást. Az “MI” soha nem fog emberi érzelmeket érezni, mert nincs emberi teste - ha érzelmeket mutatna, az nem lenne azonos az emberével, és soha nem fogja megérinteni az emberi ihlet, vagy a flow jelenség. Nem fog szabadidejében magától töprengeni például olyan problémákon, hogy mi lehet az élet értelme, vagy hogy tetszik-e neki egy festmény. Tetszetős eredményeket ugyan elérhet, de véleményem szerint sohasem jut el az emberi kreativitás olyan fokára, hogy csak egy példát mondjak, versírásban elérje a legnagyobb költők színvonalát, - bár manapság ezt egyre nehezebb körvonalazni - és talán az intuitív műfordítás színvonalát sem. Az MI egyébként betört a képzőművészetbe is. Egy példa erre Jason Allen ‘Théâtre D’opéra Spatial’ című, a Midjourney nevű mesterséges intelligencia által létrehozott ‘festménye’, mely 2022 díjat nyert egy művészeti versenyen. A kép nagy vitát váltott ki, sok grafikus és illusztrátor tiltakozott, mások viszont nem találtak kivetnivalót eb- ben. Arra viszont fontos rámutatni, hogy a program azt használja fel „inspirációként”, amit korábban élő személyek megalkottak. Lopott szépség? Az ember és a gép összeépítése. - Mi lehet a realitása a fenti, Kurzweil által elképzelt megoldásnak? Szerinte fokozatosan olvad egybe az ember és a gép, majd hamar a nem biológiai intelligencia válik dominánssá. Ekkor még min- dig emberek maradunk, de “hihetetlen mértékben kitágul majd annak a fogalma, hogy mit jelent embernek lenni”. Amint megjelenik a mesterséges szuperintelligencia, lehetőség nyílik arra, hogy elménket az emberi testnél sok szempontból praktikusabb, de legalábbis tartósabb és könnyebben karbantartható fizikai testekbe áthelyezzük. Kurzweil a 2005-ben írt könyvében azt állítja, hogy aki mostantól számítva még 20 évig él – a modern tudományos eredményeket alkalmazva erre márpedig sokaknak van esélyük –, az tulajdonképpen örökké élhet. A tudományos és technológiai fejlődésnek erősen növekvő szakaszában vagyunk, bár ez a fejlődésnek csak egyik ele- me. Az igazi fejlődéshez több tudás, és érzelmi intelligencia is szükséges. Lehet, hogy Kurzweil jóslataiból egyes dol- gok megvalósulnak, - az emberi tudat és a mesterséges intelligencia minőségi különbsége miatt azonban alig hihető, hogy összeolvasztásuk lehetséges, hiszen azt sem tudjuk pontosan, hogyan működik az agy, és mi a tudat, illetve amit tudunk, az csak fokozza a rejtélyeket.
Helyettesítheti a mesterséges intelligencia az emberi tudatot vagy összeolvad- hat vele?
Roger Penrose a világ egyik legnagyobb elméleti fizikusa "A ​császár új elméje" c. könyvében - úgynevezett nem rekurzív matematikai problémák csokorba gyűjtésével - megmutatta, hogy egy számítógép nem másolhatja le az emberi gondolkodást, még annak legegzaktabb, matematikailag pontosan leírható részét sem. Azt bizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények alapján működő gép , és az emberi elme mindig is többre lesz képes, mint parányi kapcsolók és huzalok tetszőlegesen bonyolult szerveződése, ezért az embert legyőző mesterséges intelligencia elméletének önjelölt császárai ‘meztelenek’. Az emberi intelligencia a világban való „létről” szól. Ez nem csak a problémák megoldását, előállítását jelenti, - mint ahogyan azt az MI teszi - hanem a körülöttünk lévő világ megtapasztalásáról, megértéséről és értelmezéséről is. Ez magában foglalja az érzelmeket, a tudatot, az öntudatot és az olyan összetett fogalmak megértésének képességét, mint az erkölcs, az etika és a spiritualitás . - Míg az MI képes utánozni az emberi intelligencia bizonyos aspektusait, nem rendelkezik tudatossággal vagy szubjektív tapasztalattal. Nincsenek benne érzések, hiedelmek, vágyak vagy félelmek. Nem úgy érti a világot, ahogy az emberek. A mesterséges intelligencia az ember kiváló segítője lehet , de igazából nem tőle, hanem tőlünk, az emberektől kell félni, attól, hogy amit alkotunk, ijesztő módon a “fejünkre nőhet” . Ilyen lehet az is, ha emberbe építik, és csak remélni tudom, hogy ezt a lényt az ember fogja irányítani hátrányos manipuláció nélkül. A mi döntésünk , hogy civilizációnk a fejlődési fa melyik ágán megy tovább, vagy továbbmegy-e egyáltalán. Csak remélni merem, hogy a fejlődésünk sikeres lesz, még akkor is, ha Vörösmarty szerint "az emberfaj sárkányfog- vetemény".
Sir Roger Penrose angol matematikus és elméleti fizikus (1931 - ).