Blog
Így nézne ki az életünk, ha a reklámok alapján élnénk
„...kiderül: a különbözőnek látszó dolgok nagy sokasága
végeredményben látszat.
Minden egy. Hen panta einai, mondja Hérakleitosz. A dol-
gok csak így szétdobálva látszanak különbözni. Tulajdon-
képpen minden dolog ugyanannak az Egynek más és más
megjelenése. Maszkja. Mindaz, amit láthatok és hallhatok,
megehetek és megihatok, elgondolhatok és megfoghatok,
az mind-mind hieratikus (szent, papi) maszkja ugyanannak
az egyetlen Egynek.
A C - hang éppen olyan maszk, mint a dohányfüst, az ének
éppen olyan maszk, mint az ólom, a vér, a csütörtök, vagy
a sárga. Minek a maszkja? Mi ez az Egy? …
Mi a bor? Hieratikus maszk. Valaki van mögötte. Valaki, aki-
nek határtalan számú maszkja van, s aki ugyanabban a pil-
lanatban él a Merkúr, az arany, az f-hang, a vörös szín
maszkja mögött, aki egyugyanazon percben könyv, beszéd,
női nevetés, pápaszem és sült kacsa…”
Hamvas Béla: A bor filozófiája
Különbség és Egység
Az első arcom homokkő,
ezer repedés rajza,
tengerárok a második
temetve mély iszapba,
egy újabb arcom sivatag,
van, amit dús repkény takar,
egy arcom bogláros mező,
egy másik százéves avar,
van köztük elfelejtett tó,
melyen hold tükröződik,
egy másik arcom épp a hold
túloldalán egy kőszirt,
kopár homlokát senki más,
csakis én ismerhetem,
van arcom, mely folyómeder,
és van, amelyik cinterem.
Arcom elgörbült fénysugár,
alagút a téridőben,
s ahogy remeg a levegő
az út fölött szálló hőben,
ott van a lepkeszárnyakon
és egy teknősbéka hátán,
őrzi rajzát a pókfonál
és színeit a szivárvány,
százezer éve tudhatom
minden arcom, hogy hol lelem,
de mégis újra álmodom,
hogy el ne vétsem éberen.
Orosz István: Az arcom
“Descartes, a filozófus, azt hitte, hogy a legalapvetőbb igazságra jött
rá, amikor híres kijelentését tette: >>Gondolkodom, tehát vagyok.<< Va-
lójában a legalapvetőbb hibát foglalta szavakba: a gondolkodás azono-
sítását a Léttel és az identitás azonosítását a gondolkodással. A kény-
szeres gondolkodó - és ez majdnem mindenkire vonatkozik - a látszó-
lagos elkülönültség állapotában, a folyamatos problémák és konfliktu-
sok őrülten bonyolult rendszerében él… (egyesek szerint robotpi-
lóta üzemmódban - thorn).
…Az elme önmagában nem hibás működésű! Csodálatos eszköz! A díszfunkció akkor kezdődik el, amikor önmagadat
keresed benne, és összetéveszted azzal, aki valójában vagy. Ekkor egós elmévé válik, és átveszi az irányítást az egész
életed fölött…
Az, hogy meg tudsz oldani egy kereszrejtvényt, vagy hogy atombombát tudsz készíteni, még nem jelenti, hogy
elmédet használni is tudod. Ahogy a kutya szeret csontot rágni, ugyanúgy az elme is imád problémákon rágódni.
Éppen ezért fejti a keresztrejtvényeket, és ezért épít atombombát… Hadd kérdezzem meg: képes vagy-e függet-
lenné válni az elmédtől bármikor, amikor csak akarsz? Megtaláltad-e már elméd „kapcsológombját ?
Képes vagy-e teljesen abbahagyni a gondolkodást? Nem. Legfeljebb talán egy-két pillanatra.
Akkor viszont az elme használ téged. Te öntudatlanul azonosulsz vele, és igy nem is tudsz arról, hogy rabszolgája
vagy! Ez majdnem olyan, mintha tudtodon kívül megszállott lennél, és a téged megszálló lényről azt hinnéd, hogy
az te vagy. A szabadság kezdete annak fölismerése, hogy te nem a megszálló lény, tehát nem a gondolkodó vagy.
Ez az ismeret lehetővé teszi, hogy megfigyeld ezt a lényt. Abban a pillanatban, ahogy elkezded figyelni a gondolko-
dót, egy magasabb szintű tudatosság kapcsolódik be. Ekkor kezdesz ráébredni. hogy a gondolaton túl létezik az in-
telligenciának egy hatalmas birodalma, s hogy a gondolat csak parányi része ennek az intelligenciának. Arra is rá-
jössz, hogy minden, ami igazán számít, a szépség, a szeretet, a kreativitás, az öröm, a lelki béke - az az elmén túli
birodalomból származik. Elkezdesz fölébredni.”
(Eckhart Tolle: A most hatalma)
Ekkor kezdesz ráébredni, hogy a gondo-
laton túl létezik az intelligenciának egy
hatalmas birodalma, a gondolat csak
parányi része ennek az intelligenciának.
Arra is rájössz, hogy minden ami igazán
számít, a szépség, a szeretet, a kreativi-
tás, az öröm, a lelki béke - az az elmén
túli birodalomból származik. - Elkezdesz
fölébredni.
Vidd a kurzort a képre (Dan Piraro illusztrációja, ill. Michelangelo: Ádám teremtése)
Már szó volt róla, hogy ez a látásmód rokon a védikus, a buddhista, illetve kí-
nai bölcseletekkel, vallási irányzatokkal:
"A keleti vallások fontos alapgondolata, hogy az érzékszerveinkkel tapasztalha-
tó valóság nem a végső valóság. Az csupán a valóság felszíne, olyan, mint vala-
mi díszlet, amely mögött egy más természetű, mélyebb valóság lappang, ámde
ezek között a határvonal homályos, elmosódott, nem teljesen definiálható. Hogy
mi a mélyebb valóság lényege, azt szavakban megmagyarázni nem lehet. Bár-
miféle szöveges magyarázat hasonló akadályba ütközik, mint amikor egy szüle-
tett vak embernek kell megmagyarázni a citromsárga és a narancssárga színek
közötti különbséget. A kínai bölcs LaoCe szerint az igazi „TAO” szavakban ki
nem fejezhető." >> Bővebben.
“Szeretném látni az Istent. - Éppen őt nézed - mondta a Mester. - De akkor miért nem látom? - Miért nem látja a szem saját
magát? - kérdezett vissza a Mester...” (Zen bölcsesség)
René Magritte (1898 -1967) belga szürrealista festő "Az ember fia" című mun-
kája önarckép. Egy alacsony fal előtt álló embert ábrázol, arca előtt egy lebe-
gő zöld almával. A festményről - szabadon idézve - Magritte ezt mondta:
“..az alma elrejti a személy látható arcát... Minden, amit látunk, egy másik dol-
got rejt magában, olyat, amit mindig is szeretnénk látni. Ami rejtve van, és ame-
lyet a látható nem mutat nekünk...”
Az egységes egészről szóló tanítások nagyon régiek.
"
Tat tvam aszi” = Az vagy te:
ismerd fel, hogy min-
den, ami létezik, azonos önmagaddal. A védikus tanítás (
upanisadok
) szerint ugyanis valamennyi - ob-
jektív és szubjektív - jelenség
egységet
alkot, ezek ugyanazon végső abszolút valóság megnyilvánulá-
sai, és a végső egységnek mi is részei vagyunk
(
Héjjas
István:
Ezotéria
és/vagy tudomány).
Hamvas
Béla is erre céloz a Bor filozófiájában, amit imakönyvnek szán az ateisták számára, és szerin-
tem
Orosz
István verse is, nem beszélve Eckhart
Tolle
gondolatairól,
Magritte
önarcképéről, a keleti val-
lásokról,
Eckhart
mester, David
Bohm
vagy
Seth
megállapításairól -
(lásd a lentieket).
.
szem, amellyel Istent látom, ugyanaz a szem, amelyben Isten engem lát; az
én szemem és Isten szeme egy szem, egy látás, egy megismerés és egy sze-
retet.” - (Eckhart mester)
A keresztény misztikus gondolkodó Eckhart mester (1260 - 1327) szerint
Istennek nem úgy van léte, mint a teremtett létezőknek, hanem ő maga a lét,
és minden létező Istenben létezik.
"Ha valaki kételkedne abban, hogy az egész emberiségnek elsődleges, vele-
született, szellemével és lelkével együtt adott, magától értetődő metafizikája
(természetfeletti kapcsolata) van, az olvassa el Meister Eckhart műveit, és vele párhuzamosan a hindukat, a kínaiakat és az
egyiptomiakat. Az azonosság elképesztő, annál is inkább, mert hatásról szó sem lehet."
(Hamvas Béla: A száz könyv).
Teológiai utószó
Kapcsolatok 1
A keleti spirituális tradíciókra, és a középkori Eckhart mester gondolataira em-
lékeztet David Bohm kvantumfizikus elmélete (róla itt már beszéltünk), aki az
Univerzumot differenciált és mégis osztatlan egészként írja le. Véleménye
szerint a fizikai valóság nem különálló tárgyak gyűjteménye, hanem osztatlan
egész, amely állandó dinamikus mozgásban van, amelynek minden része „ösz-
szekapcsolódik és egyesül egy teljes egészben." Ez az osztatlan egész egy állan-
dó áramlás és változás, egyfajta láthatatlan éter, amelyből minden dolog ered,
és amelybe végül minden feloldódik, - még az elme és az anyag is egységesek,
ugyanígy az élő és élettelen entitások sem különállóak.” Bohm ezt az áramlást
holomovementnek nevezi.
“Csaknem háromszáz év után egy másik híres filozófus Jean-Paul Sartre hirte-
len rájött, hogy „A tudat, amely azt mondja ’vagyok’, nem ugyanaz a tudat, ame-
lyik gondolkozik.” Mit értett ezen? Amikor tudatában vagy annak, hogy gondol-
kozol, az a tudatosság nem része a gondolkodásnak. Az a tudat egy másik di-
menziója. És ez az a tudat, amelyik azt mondja: „vagyok”. Ha benned kizárólag
gondolat lenne, akkor nem is tudnál arról, hogy gondolkozol.
Olyan lennél, mint az álmodó, aki nem tudja, hogy álmodik. Olyannyira azono-
sulnál minden gondolattal, mint az álmodó az álomban fölbukkanó valamennyi
képpel. Sok ember még mindig így él, mint az alvajáró, régi, rosszul funkcionáló
gondolkodásmóddal, amelyik folyamatosan újrateremti ugyanazt a rémálomszerű valóságot. Amikor tudod, hogy most
álmodsz, akkor ébren vagy az álomban. A tudat másik dimenziója lépett be ekkor a képbe. Sartre meglátásának a követ-
kezményei mélyre hatóak, ám ő maga is még mindig túlzottan azonosult a gondolkodással ahhoz, hogy fölismerje felfe-
dezésének teljes jelentőségét: a tudat új dimenziójának feltűnését.”
(Eckhart Tolle: Új Föld. - link1 - link2)
(a képek nagyíthatók, egyesekben szöveggel )
Vidd a kurzort a képre (Dan Piraro illusztrációja, ill. Michelangelo: Ádám teremtése)
Mindez összhangban áll más elképzelésekkel
pl. az említett Holografikus univerzum c.
könyv több megállapításával, vagy a filozófus
A.N. Whitehead elveivel. Whitehead filozófiája
arra utal, hogy Istennek a folyamatos változás
a létezésmódja.
A létezés kaland, amelynek célja a szépség és
a komplex rend elérése, az ellentétes érzések
harmonizálódása.
ISTENNEK a FOLYAMA-
TOS VÁLTOZÁS a LÉTE-
ZÉSMÓDJA.
„Minden Létező a maga természetéből adódóan meghaladja a tevékeny-
ség, a tudat, a valóság minden dimenzióját, miközben része mindegyiknek. Min-
den arc mögött egyetlen arc rejtőzik, de ez nem azt jelenti, hogy az egyes ember
arca nem a sajátja.
Isten tehát mindenekelőtt teremtő, és nemcsak a fizikai világegyetem teremtője,
hanem a lehetséges létezések végtelen változatosságának teremtője: sokkal na-
gyobb tehát, mint a tudósaitok által ismert fizikai univerzum. Nem is olyan egy-
szerű a történet, hogy elküldte a fiát élni és meghalni egy apró bolygóra...
Isten több, mint az általa teremtett összes lehetséges valóságrendszer együttese de mégis benne van mindegyikben, ki-
vétel nélkül. Benne van tehát minden egyes férfiban és nőben. Benne van ugyanígy minden egyes pókban, árnyékban,
békában…
Istent csak megtapasztalni lehet, és saját létezésetek által meg is tapasztaljátok Őt, akár tudtok erről, akár nem. Isten a-
zonban nem férfi és nem is nő, a hímnemű személyes névmást csak kényszerűségből használom.
Kikerülhetetlen igaság, hogy Isten a ti fogalmaitok szerint nem emberi, és a ti fogalmaitok szerint nem is személyiség.
A személyiségről alkotott ideáitok túlságosan korlátozottak ahhoz, hogy magukba foglalják az Ő sokdimenziós létezé-
sének megszámlálhatatlan oldalát.
Másfelől azonban Isten is ember, amennyiben minden egyes ember részét képezi, és mérhetetlen létezésében Neki is
van emberi ideaképe, amelyhez viszonyulni tudtok. A szó szoros értelmében testté lett, és közöttetek jár, hiszen Ő alkot-
ja a ti testeteket, és Ő adja az energiát, amely életerővel és érvényességgel ruházza fel a ti egyedi sokdimenziós lénye-
teket, amely aztán saját ideáitoknak megfelelően formálja ki anyagi képmásotokat.
Tehát ennek az egyedi, sokdimenziós Énnek, vagyis a léleknek is örök érvényessége van. Minden Létező energiája, fel-
foghatatlan vitalitása tartja fenn, Tőle kapja energiáját és folyamatosságát.
El sem lehet pusztítani tehát ezt a ti belső Éneteket, sem megsemmisíteni. Osztozik Minden Létező összes képessé-
gében. Teremtenie kell tehát, miként Ő is teremtetett, mert ez a létezés összes dimenziója mögött rejlő nagy adomány:
Minden Létező forrásának túláradása."
"A földi életben meg kell értenünk a teremtés felelősségét: a gondolatok és az érzelmek konkrét - sok esetben
negatív - következményeit. Ahogy a gyermek tortát készít a sárból, úgy formáljuk ki gondolatokból,
várakozásokból és érzelmekből a sorsunkat és a civilizációt, aztán pedig megnézzük, mit alkottunk. Ebben a
folyamatban a legfontosabb a felelősségvállalás mellett: meg kell tanulnunk az önfegyelmet, a mások iránti
együttérzést, és a pozitív vágyat a teremtésre és szeretetre, a pusztítás és gyűlölet helyett." (Seth)
-
Részlet dr. Héjjas István - A keleti vallások filozófiája és világképe c. könyvéből:
•
Érdemes röviden összefoglalni néhány olyan jellegzetességet, amelyek ismerete hasznos lehet az ókori hin-
du, kínai, és délkelet-ázsiai vallási filozófiák megértéséhez.
Az egyik fontos jellegzetesség, hogy ezekben a bölcselet, tudomány és vallás egységes egészet alkot, ezérta vallá
st is egyfajta tudománynak tekintik, amely azonban bizonyos értelemben magasabbrendű, mint az a másik fajta
„praktikus” tudomány, amit a mindennapi életünkben használunk...
•
A keleti gondolkodás azt is magától értetődőnek tartja, hogy a valóságot nagy számú megfigyelésre épü-
lő racionális okoskodás útján sem lehet tökéletesen megismerni. Ehhez ugyanis szükség van egyfajta logi-
kai úton ki nem fejezhető intuitív bölcsességre is...
•
Hindu felfogás szerint az egymásnak logikailag ellentmondó kijelentések egyidejűleg igazak lehetnek attól
függően, hogy a valóságot milyen irányból közelítjük meg, milyen aspektusból vesszük szemügyre. A dar-
sanák (a védikus tanítás hat ortodox bölcselete) ezért nem ellentmondanak egymásnak, hanem inkább kie-
gészítik egymást. Van természetesen néhány alapvető tézis, amelyben mindegyik irányzat egyetért, amelyetminde
gyik elfogad és alapvető igazságnak ismer el.
•
A darsanák szerint a szenvedéssel járó létforgatagból a tudáson keresztül vezet a kivezető ösvény. Ezen magasa
bb rendű tudás birtokában lehetünk képesek megismerni a dolgok felszíne mögött az igazi valósá-
got, s felismerve, hogy az érzékszervi úton tapasztalható jelenségek csak látszólagosak, elérni a szabadu-
lást. Az ortodox védikus darsanák legalapvetőbb célja éppen az, hogy eljuttassák a tan követőjét, vagyis atanítvá
nyt a megszabadító magasabb tudáshoz.
Ezt a magasabb tudást azonban a szútrák elolvasásával és elméleti megértésével megszerezni éppen úgy nem l
ehet, ahogyan nem lehet könyvből megtanulni hegedülni, úszni, repülőgépet vezetni, vagy vakbelet operálni.
•
A magasabb tudás megszerzése a tanítvány részéről önfeláldozó lemondást, erkölcsi megtisztulást és sok-
sok gyakorlást igényel egy beavatott tanítómester irányítása mellett. A cél az, hogy a tanítvány a saját személye
s tapasztalásával élje át a magasabb tudás birtoklását.
X