© þ thorny question

DOCTOR WHO - A kozmológus teológiai utószava - Kreatív Világegyetem - Seth kiegészítése

Majd így folytatja: “Milyen lehetne egy ilyen kreatív világegyetem? Nos, ezt igazán lehetetlen lenne pontosan előre megjósolni. És úgy látszik, mintha ez lenne a helyzet azzal a világegyetemmel, amiben mi élünk. Az információelméleti szakemberek úgy találták, hogy ha az egész világmindenség egy számítógép lenne, vagy át lehetne alakítani valamilyen módon egy elméletileg legnagyobb kapacitású számítógéppé, ez a számítógép képtelen lenne előre jelezni minden jövőbeli eseményt. Ezen kívül egy kreatív világegyetem olyan hatóerőket váltana ki, amelyek maguk is kreatívok, vagyis megint csak megjósolhatatlanok. Jó volna, ha ez a hatóerő kikutatná a világegyetem műkö- dését, szétválogatva a megjósolhatót az előre nem látható- ból, és kialakítaná azt az elméletet, amely megmagyarázná a kettő közötti különbséget. És ezt teszi az emberi értelem. Még jobb lenne, ha a gondolkodó lények rájönnének arra, hogy mindannyian hasonló helyzetben vannak: "ugyanannak a hajónak a szegény, tudatlanságban élő legénysége” - Adlai Stevenson megfogalmazásában -, akik éppen ezért megértően bánnak egymással, és azt hangsúlyozzák, Isten a szeretet. És így is teszünk, csak sajnos nem elég gyakran. - És ténylegesen így is van: Isten hangja a csend hangja. Bármi is az ok, Isten Jób könyve óta nem beszél, és általában felhagyott azzal, hogy beavatkozzon az emberiség életébe... A huszonkettedik zsoltár írója így siránkozik: "Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?" Nem tudhatjuk, hogy csak elhagyott minket, vagy soha nem is volt itt, és biztos, hogy sohasem fogjuk megtudni.* De meg kell tanulnunk együtt élni ezzel a titokzatossággal - ami a kereső lélek velejárója - és a csillagok csendjével. Mindazok, akik őszintén készek arra, hogy tanuljanak - legyenek akár ateisták, akár hívők, tudósok vagy misztikusok - azonosan gondolkodnak abban a vonatkozásban, hogy nem egy bizonyos hittel rendelkeznek, hanem általában hisznek. Ennek megnyilvánulása a nagyrabecsülés, a csend ékesszólásának tisztelete. A tudós utószavát érdemes kiegészíteni a szellemvilág, esetünkben Seth idevágó gondolataival. Minden Létező a maga természetéből adódóan meghaladja a tevékeny- ség, a tudat, a valóság minden dimenzióját, miközben része mindegyiknek. Minden arc mögött egyetlen arc rejtőzik, de ez nem azt jelenti, hogy az egyes ember arca nem a sajátja. Isten tehát mindenekelőtt teremtő, és nemcsak a fizikai világegyetem teremtője, hanem a lehetséges létezések végtelen változatosságának teremtője: sokkal nagyobb tehát, mint a tudósaitok által ismert fizikai univerzum. Nem is olyan egyszerű a történet, hogy elküldte a fiát élni és meghalni egy apró bolygóra... Isten több, mint az általa teremtett összes lehetséges valóságrendszer együttese de mégis benne van mindegyikben, kivétel nélkül. Benne van tehát minden egyes férfiban és nőben. Benne van ugyanígy minden egyes pókban, árnyékban, békában… Istent csak megtapasztalni lehet, és saját létezésetek által meg is tapasztaljátok Őt, akár tudtok erről, akár nem. Isten azonban nem férfi és nem is nő, a hímnemű személyes névmást csak kényszerűségből használom. Kikerülhetetlen igaság, hogy Isten a ti fogalmaitok szerint nem emberi, és a ti fogalmaitok szerint nem is személyiség. A személyiségről alkotott ideáitok túlságosan korlátozottak ahhoz, hogy magukba foglalják az Ő sokdimenziós létezésének megszámlálhatatlan oldalát. Másfelől azonban Isten is ember, amennyiben minden egyes ember részét képezi, és mérhetetlen létezésében Neki is van emberi ideaképe, amelyhez viszonyulni tudtok. A szó szoros értelmében testté lett, és közöttetek jár, hiszen Ő alkotja a ti testeteket, és Ő adja az energiát, amely életerővel és érvényességgel ruházza fel a ti egyedi sokdimenziós lényeteket, amely aztán saját ideáitoknak megfelelően formálja ki anyagi képmásotokat. Tehát ennek az egyedi, sokdimenziós Énnek, vagyis a léleknek is örök érvényessége van. Minden Létező energiája, felfog- hatatlan vitalitása tartja fenn, Tőle kapja energiáját és folyamatosságát. El sem lehet pusztítani tehát ezt a ti belső Éneteket, sem megsemmisíteni. Osztozik Minden Létező összes képességében. Teremtenie kell tehát, miként Ő is teremtetett, mert ez a létezés összes dimenziója mögött rejlő nagy adomány: Minden Létező forrásának túláradása." -- (Seth könyve: A lélek örök érvényessége.) (A Seth oldalakat lásd fent a DOCTOR WHO menüpontban). Nézd meg az alábbiakat is: mit mondanak a keleti vallások, Hamvas Béla, Orosz István, Eckhart Tolle, René Magritte, Eckhart mester, David Bohm - vagy a neves SciFi író, E. F. Russell minderről.
KAPCSOLATOK 1 aloldal, és egy SciFi novella a KAPCSOLATOK 2 -ben.
Isten keze lehet egy emberi kéz, lehet a tiéd, ha szerető kedvességgel nyújtod ki, és Isten hangja lehet a te hangod, ha az igazságot mondod."
A mi világegyetemünkben van egy ilyen hatóerő, ami látványos módon sikeresen fordítja meg az entrópia (en1 en2) ellentétes hatását, és lehetővé teszi meglepő dolgok végbemenetelét. Ezt nevez- zük életnek.
Végül egy kreatív világegyetemben Isten nem hagyna nyomot saját jelenlétéről, minthogy ezzel megfosztaná a kreatív erőket függetlenségüktől, és azok irányát a válaszok keresésére irányuló aktív törekvés helyett az egyszerű könyörgés felé irányítaná.
A témát a kozmológus Timothy Ferris így összegzi a Világmindenség c. könyvének utolsó fejezetében, az ”Elfogultságtól mentes teológiai utó- szó”-ban (ahonnan a fenti abszurd idézet is származik): "Sokkal inkább helyénvalónak tűnik az a szemlélet, hogy Isten a Világ- egyetemet a saját spontán teremtőerejének érdekében hozta létre; hogy azt akarta, a természet hozzon létre meglepetéseket, olyan jelenségeket és eseményeket, amelyek kimenetelét ő sem látja előre.”
.
“Egy talmudmagyarázó iskolában több órán keresztül vitatkoztak Isten létének bizonyítékairól. Végül az egyik rabbi felállt és így szólt: - Isten olyan hatalmas, hogy nincs is szüksége arra, hogy létezzen." (Victor Weisskopf)

Kreatív Tudat

12. Teológiai utószó

"Tulajdonképpen minden dolog ugyanannak az Egynek más és más megjelenése. Maszkja." (Hamvas Béla) A műfaj történetében szerintem mérföldkő E. F. Russell rövid sci-fi novellája 1956-ból...
* sokan tudjuk, hogy itt van.. (thorn)
"A földi életben meg kell értenünk a teremtés felelősségét: a gondolatok és az érzelmek konkrét - sok esetben negatív - következményeit. Ahogy a gyermek tortát készít a sárból, úgy formáljuk ki gondolatokból, várakozásokból és érzelmekből a sorsunkat és a civilizációt, aztán pedig megnézzük, mit alkottunk. Ebben a folyamatban a legfontosabb a felelősségvállalás mellett: meg kell tanulnunk az önfegyelmet, a mások iránti együttérzést, és a pozitív vágyat a teremtésre és szeretetre, a pusztítás és gyűlölet helyett." (Seth megszólal)