© þ thorny question
Lorem Ipsum
Az ÉLET
Az Élet eredete
Az élet keletkezésével kapcsolatban is sok a kérdőjel.
Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós így nyilatkozott akkor, amikor az élet titkáról kérdezték:
„Azért kezdtem szövettani kutatásokba, mert az élet titkát akartam megfejteni. Mivel nem elégítette
ki tudásszomjamat, amit a sejtekrõl tudtam, ezért az élettan területén dolgoztam tovább. Ezután
áttértem a gyógyszertanra, majd bakteriológiai tanulmányokba kezdtem. Rá kellett jönnöm, hogy
még a baktériumok is túl bonyolult lények ahhoz, hogy kérdésemre választ kapjak, ezért az elektro-
nok világában merültem el, hátha itt megértem az élet titkát. Ekkor döbbentem rá, hogy az elektro-
nok csak elektronok és nem élõlények. A nagy kutatási lázban valahol útközben elvesztettem az
életet, valahogyan kicsúszott a markomból…”
A tudomány uralkodó álláspontja szerint az első élő rendszerek, az első primitív sejtek kémiai
folyamatok útján jöhettek létre. A sejtek kialakulásához vezető folyamatok összessége a kémiai
evolúció.
Stanley
L.
Miller
a
Chicagói
Egyetemen
1953-ban
egy
zárt
rendszerben,
a
feltételezett
őslégkör
elemeiből
(víz,
metán,
hidrogén,
ammónia)
elektromos
kisülés
hatására
aminosavat
hozott
létre.
„
Miller
életet
állított
elő”
harsogták
az
újságok
1953-ban.
"
Miller
nem
életet
teremtett,
hanem
az
élet
építőkockáit
állította
elő,
innen
már
csak
egy
lépés
az
élet"
–
állították
az
optimista
szakértők,
amit
az
újságok
szintén
nagydobra
vertek.
A
tankönyvek,
szakfolyóiratok,
net,
stb.
máig
ezzel
vannak
tele.
Azóta
azonban
kiderült, ezek a feltételezések
tévesek
.
Azt, hogy a földi élet élettelen anyagból véletlenszerűen ala-
kulhatott ki, az ateista Francis Crick (a DNS egyik felfedezője),
vagy a híres kozmológus, Fred Hoyle sem hitték el. Hoyle
szerint a legegyszerűbb sejt rendkívüli bonyolultsága miatt
annak a valószínűsége, hogy ilymódon magasabb életformák
jöjjenek létre, hasonló ahhoz, amikor az orkán végigsöpör egy
roncstelepen, és a roncsokból egy Boeing 747-est állít össze.
”The
chance
that
higher
life
forms
might
have
emerged
in
this
way
is
comparable
to
the
chance
that
a
tornado sweeping through a junkyard might assemble a Boeing 747 from the materials therein.”
Crick
felismerte,
hogy
a
DNS-ben
rejlik
egy
kód
.
Ahol
pedig
kód
van,
ott
létezik
valamiféle
információ
.
A
kérdés:
honnan
ered
ez
az
információ?
-
Azt
feltételezték,
hogy
a
földi
élet
csírája
egy
távoli
galaxisról
került
ide
(pánspermia elmélet).
Ez a hipotézis logikusan nem zárható ki, de nem oldja meg élet első keletkezésének problémáját.
Darwin
evolúció
elmélete
szerint
az
élet
formái
a
mindenféle
irányítottságot
nélkülözõ
ter
mészeti
erõk, az idõ, a véletlen és az általa természetes kiválasztódásnak nevezett folyamat következményei.
Elméletének
lényege
az,
hogy
a
természetben
az
élőlények
egymással
versengenek
a
fennmaradásért.
A
természetes
szelekció
útján
mindig
a
legrátermettebb
egyedek
örökítik
tovább
génjeiket,
a
fajok
pedig
ezáltal
egyre
tökéletesebben
alkalmazkodnak
környezetükhöz.
Darwin
a
fajok
EREDETÉRŐL
értekezik,
de
pont
ezzel
marad
adós.
Elmélete
sok
jelenséget
tisztáz,
de
az
élet
molekuláris
szintű
kialakulására
és
működésére nem ad magyarázatot,
hiszen Darwin idejében a mikrobiológia még nem is létezett.
Megjegyzés:
Kevesen
tudják,
hogy
Darwin
istenhívőként
írta
A
fajok
eredete
c.
híres
könyvét
(1859),
amelynek
legutolsó
mondata
így
hangzik:
„Felemelő
elképzelés
ez,
amely
szerint
a
Teremtő
az
életet
a
maga
különféle
erőivel
együtt
eredetileg
csupán
néhány,
vagy
csak
egyetlen
formába
lehelte
bele,
és
mialatt
bolygónk
a
gravitáció
megmásíthatatlan
törvényét
követve
keringett
körbe-körbe,
ebből
az
egyszerű
kezdetből
kiindulva
végtelenül
sokféle,
csodálatos
és
gyönyörű
forma
bontakozott
ki
–
és
teszi
ma
is
.”
-
Később
családi
tragédiák
miatt
elfordult
a
vallástól,
és
idős
korára
már
agnosztikusnak
vallotta
magát.
A kémia, illetve az atomelmélet törvényeivel megmagyarázhatjuk a kémiai elemek molekulákká alakulását és a kémiai reakció-
kat, de mi készteti a molekulákat arra, hogy egy hihetetlenül bonyolult szerkezetű, molekuláris GÉPEZETTÉ - élő sejtté szerve-
ződjenek, amiben egyidejűleg kémiai reakciók százai, ezrei játszódnak le?
Polányi
Mihály
az
elsők
közt
fogalmazta
meg,
hogy
egy
GÉPET
nem
lehet
fizikai
és
kémiai
képletekre
egyszerűsíteni,
mert
ezzel
még
nem
magyarázzuk
meg
a
működését.
Ha
valaki
el
akar
készíteni
egy
tésztagyártó
masinát,
azt
azért
teszi,
hogy
egy
tésztalapból
tésztacsíkokat
állítson
elő.
Elképzel
egy
gépet,
amellyel
el
lehet
végezni
a
munkát,
majd
megtervezi
a
részleteket,
és
odaadja
a
tervet
egy
mérnöknek,
aki
kidolgozza,
miként
kell
legyártani
a
szerkezetet.
Aztán
kell
egy
gyár,
ahol
az
emberek
megértik
a
feladatot,
a
különböző
részeket
elkészítik
és
összerakják.
A
folyamat
minden
állomásán
szükséges az
intelligencia
és a továbbadott információ.
A tudomány leírja, hogy - a már létező élőlényeknél - a DNS mole-
kulák segítségével hogyan továbbítódik a genetikai kód, hogyan reprodukálódnak az élő-
lények, hogyan alkalmazkodnak a környezethez, milyen anyagcsere folyamatok zajlanak
bennük, ám arra mégsem ad pontos választ, hogy mi az élet, hogy egyeztethető össze az
entrópiával, és miért léteznek élőlények.
Az evolúció jelenlegi értelmezésével, továbbá ennek az entrópiával kapcsolatos ellent-
mondásait veszi sorra a teremtéstudomány oldal (tt1 tt2).
Az
élet
kialakulásában
a
tervezettséget
valószínűsíti
“Az
élet
er
edetének
rejtélye”
c.
híres
biokémiai
könyv
.
A
szerzők
szerint
a
kémiai
evolúcióra
rendkívül
kicsi
az
esély
,
tudományos
alapossággal
cáfolják
azt
a
nézetet,
mely
szerint
az
első
élőlények
spontán
módon
jöttek
létre
élettelen
anyagból.
Az
értelmes
vagy
intelligens
tervezést
(Intelligent Design, ID)
más megfigyelések is a-
látámaszt
j
ák,
lásd
pl.
a
Michael
J.
Behe
könyvét
:
Darwin
fekete doboza, Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása.
Hasonlóan
vélekedik
Freund
Tamás
agykutató:
"Azt
hiszem,
irányított
evolúciónak
kellene
neveznünk
azt
a
folyamatot,
amely
az
első egysejtűektől az emberig vezetett.”
Az
Intelligent
Design-t
a
‘mainstream’
tudomány
gyakran
szándékosan
összemossa
a
bibliai
kreacionizmussal,
esélyt
sem
adva
a
gondolatok
szabad
kifejtésére.
Ezt
a
kirekesztést
a
fenti
videó
a
Berlini
fallal
jelképezi.
A
rendkívül
érdekes
videóban
érvek
/
ellenérvek
hangzanak
el
a
Darwinizmust
illetően,
és
megszólalnak
az
ID-vel
szimpatizáló,
érveiket
kifejtő
kutatók
is
az
USA
egyetemeiről, akiket emiatt elbocsátottak az állásukból, vagy tudományos munkájukat ellehetetlenítették.
Az intelligens tervezés hazai mozgalmának (Értem Egyesület) honlapján releváns információk találhatók. A témakör egyik
igényes eszmefuttatása Tasi István vitacikke, amiben - sok más téma mellett - a működéstudomány és az eredettudomány
közötti különbségre is felhívja a figyelmet.
Az
Escherichia
coli
baktérium
mindannyiunk
szer
vezetében
megtalálható.
A
baktérium
egyes
törzsei
egy
ostorszerű
nyúlvánnyal
rendelkeznek,
amelynek
a
propellerszerű
forgatásával
képesek
közlekedni.
Az
ostort
egy
bámulatos
kis
szerkezet
forgatja,
amely
a
baktérium többrétegű hártyájába van beépítve.
Ennek a
„motornak”
az alkatrészeit negyven különböző tí-
pusú
és
alakú
fehérjemolekula
alkotja.
Felmerül
a
kérdés:
hogyan
alakult
ki
a
baktériumnak
ez
az
ostora
,
amelynek
olyan
jellemzői
vannak,
mint
az
előre-
és
hátramenet,
a
vízhűtés
és
a
protonmeghajtás?
Álló-
és
forgórésze
van,
csuklója,
meghajtó
tengelye
és
propellere,
és
mindössze
negyed
fordulatra
van
szükség
ahhoz,
hogy
megálljon,
irányt
váltson,
majd
percenként
mintegy
15
000
fordulatot
tegyen
az
egyik
vagy másik irányban!
Hogyan alakulhatott ki egy ilyen bonyolult szerkezet összeszerelési utasítás
nélkül?
A
kutatók
jó
része
már
elutasította
azt
az
elképzelést,
hogy
az
első
sejt
felépítéséhez
szükséges
információ
egy
csapásra,
a
puszta
véletlen
révén
alakult
volna
ki.
Gondoljunk
csak
bele,
milyen
nehezen
állna
össze
Shakespeare
Hamletjének
akár
csak
egyetlen
sora
is,
ha
a
betűket
ábrázoló
dobókockákat
kigurítanánk
az
asztalra.
Nem
meglepő,
hogy
még
a
legegyszerűbb
egysejtű
élőlény
fehérjéinek
felépítéséhez
nélkü-
lözhetetlen,
meghatározott
genetikai
parancsok
is
több
száz
oldalnyi
nyomtatott szöveget tennének ki.
Ehhez
terv,
azaz
információ
kell
(persze
az
összes
természeti
törvény
megjelenéséhez
is).
Az
evolucionisták
szerint
az
információ
kifejlődik,
azonban
nincs
ismert
példa
arra,
hogy
az
máshonnan
származhat,
mint
valamilyen
intelligenciából
(ismerd
meg
a
Philip
E.
Johnson
videó
vagy a
szövegkönyv
tudományos érveit).
“Bebizonyosodott, hogy az élet alapjának tekintett egyszerűség merő ábránd. A sejt belsejét ijesztően
összetett és tovább nem egyszerűsíthető rendszerek népesítik be. Az ebből leolvasható következte-
tés, miszerint az életet intelligens tervező hozta létre, sokkolóan hat ránk, akik a huszadik században
hozzászoktunk ahhoz, hogy úgy gondoljunk az életre, mint egyszerű természeti törvények következ-
ményeire” (Michael J. Behe: Darwin fekete doboza, - Harmat, 2002, 314. o.)
A tovább nem egyszerűsíthető rendszerekkel kapcsolatos ellenvélemények nem igazán meggyő-
zőek. A közvélekedéssel ellentétben az Intelligent Design (ID) nem egyházi, hanem tudományos
mozgalom, amely a tények megfigyelésén alapul, komoly tudományos háttérrel.
“Az
ID
azoknak
a
természetben
előforduló
sémáknak
a
tanulmányozásával
foglalkozik,
amelyek
leginkább
egy
intelligencia
közreműködésével
magyarázhatók.
Nem
paratudomány,
és
nem
is
feltétlenül
származik
vallásos
meggyőződésből.
Mindössze
azt
állítja,
hogy
a
rendelkezésre
álló
tudományos
adatok
ebbe
az
irányba
mutatnak.
S
itt
megáll,
mert
ez
a
határ,
ahol
át
kell
adnia
a
szót
a
filozófiának
vagy
a
teológiának…
Egy
materialista
számára
nincs
zavaróbb
és
felkavaróbb,
mint
az
intelligens
tervezés,
-
a
kultúrának
és
korszellemnek
megfelelően
többnyire
ők
töltik
be
az
egyetemek
vezető
pozícióit,
ezért
nem
kaphat az ID kellő publicitást.” (William
Collier
)
”..Az Ősrobbanás, vagy az élőlényekben megfigyelhető egységesen balra rendezett fehérjemolekulák körüli ellentmondások
ugyanúgy tisztázatlanok mint a „négyes számredszerben íródott DNS „programozójának” kiléte.
Ezek a kérdések számtalan tudóst késztetnek arra, hogy nyitottabban kezeljék a vallást, vagy a spiritualitást.” (Wikipédia).
Egy 2019. májusi hír szerint Cambridge-i kutatók (intelligens emberek :-) létrehozták az első
olyan élőlényt (ugyancsak az Escherichia coli baktériumról van szó) amelynek örökítőanyagát
mesterségesen szintetizálták, és a természetes mintához képest radikálisan át is alakították. A
létrehozott baktériumtörzset Syn61-nek nevezték el.
Kicsit hosszabb, mint a természetes E. coli, és lassabban úszik nála, de egyértelműen él. A cikk-
ből számos fontos részlet nem derül ki, ennek ellenére jelentős tudományos eredményről van
szó. A kutatók szerint már nincs elvi akadálya annak, hogy a nekünk tetsző módon működő élő
szervezeteket (első körben persze egysejtűeket) alkossunk, amelyek például meghatározott összetételű anyagot termelnek,
vagy betegségek ellen rendelkeznek rezisztenciával.
“Az ember ezt, ha egykor ellesi, Vegykonyhájában szintén megteszi. Te nagy konyhádba helyzéd embered, S elnézed néki, hogy
kontárkodik, Kotyvaszt s magát Istennek képzeli.” (Madách: Az ember tragédiája)
Megjegyzés
:
Hallottál
arról,
hogy
az
Escherichia
coli
baktériumok
kémiai
vészszignálokat(mondhatni
halálsikolyt
)
bocsátanak
ki,
amikor
valamilyen
fenyegetés
miatt
(például
antibiotikumokkal
találkoz-
va)
elpusztulnak?
A
többiek
érzékelik
ezt
a
vészjelzést,
és
esetenként
ez
elegendő
ahhoz,
hogy
védettséget szerezzenek a veszéllyel szemben.
G. R. Taylor biológia pokolgépe (olvastad?) egyre hangosabban ketyeg. A DNS forradalom oda
vezethet, hogy a genetikailag ‘szuper’ tervezésű babák alkothatják majd a társadalom új elitjét.
A biotechnológia az ember kiváló segítője lehet, de negatív értelemben túlnőhet az emberen.
A
fent
vázolt
kérdések
ugyanakkor
továbbra
is
megválaszolatlanok
(mi
az
élet,
hogy
egyeztethető
össze
az
entrópiával,
és
miért
léteznek
élőlények.
Hogyan
jöhetett
létre
egy
rendkívül
bonyolult
gép
/az
első
egysejtű/
az
összetettségéhez
képest
viszonylag
egyszerű
elemekből
összeszerelési
utasítás
nélkül, hogyan alakult ki az osztódási mechanizmusa, ki írta
négyes számrendszerben
a DNS kódot).
“
Az
élet
önmagában
transzcendens
jelenség.
Jól
látta
ezt
G.W.F.
Hegel
(1770-1831),
aki
szerint
létünk
egy
szellemmel
átitatott,
magasabb
létforma
felé
irányul.
Kosztolányi
érzékletesen
jeleníti
meg
a
transzcendenciát
egyik
versében:
Csak
bot
és
vászon,
De
nem
bot
és
vászon,
Hanem
zászló.
-
Az
értelmetlen, jelentés nélküli anyag túllép önmagán és eszmévé nemesül...
Ezek
a
mechanizmusok
talán
azt
sugallják,
hogy
transzcendens
magyarázatra
nincs
szükség,
az
élet
lényege
immanens
módon
megragadható.
Én
azt
hiszem,
hogy
ez
csak
látszat.
Valószínű,
hogy
az
Élet,
mint
jelenség
az
Univerzum
legbonyolultabb
konstrukciója,
amely
szellemi
közreműködés
nélkül
aligha
tételezhető.
Hiszen
e
nélkül
a
feltételezés
nélkül
nem
adódna
más
lehetőség
az
élet
jelenségének
a
magyarázatára,
mint
a
véletlen
játéka
(ahogyan
ezt
Monod
nevezetes
tanulmánya
sugallja).
Freund
Tamás,
világhírű
agykutatónk
erre
azt
mondaná,
hogy
az
élet
kialakulása
csupán
véletlen
lépéseken
keresztül
annyira
abszurd,
hogy
feltételezéséhez
erősebb
hitre
volna
szükség,
mint
egy teremtő szellem tételezéséhez…”
(dr. Szántó Imre gyermekaneszteziológus és intenzív terápiás főorvos: Az élet transzcendenciája).
Kreatív Tudat
4. Élet
A TUDOMÁNY MÉGSEM AD
PONTOS VÁLASZT ARRA,
HOGY MI AZ ÉLET, HOGY
EGYEZTETHETŐ ÖSSZE AZ
ENTRÓPIÁVAL, ÉS MIÉRT
LÉTEZNEK ÉLŐLÉNYEK.
.
Jay Keeree animációi
EGY ISMERT PÉLDA, AMIT
AZ EVOLÚCIÓ ELMÉLETE
NEM TUD MEGMAGYARÁZ-
NI: HOGYAN ALAKULT KI
A BAKTÉRIUM, VAGY A
MOZGÁSHOZ SZÜKSÉGES
OSTORA?
(a képek nagyíthatók, egyesekben szöveggel )
A cikk tartalma:
Az intelligens tervezés (ID) elméletének fogadtatása:
első és második reakcióhullám – A rivális elméletek
támogatóinak aránya – Oktatás, tankönyvrevízió – Mit
tartalmaz az elmélet? – Módszertani materializmus:
szükséges korlátozás, vagy akadály a megismerés útján?
Vélemény az ellenvéleményekről – Hogy látjuk a szemünket? – Biológiai
tökéletlenségek – Nem léteznek „csökevényes szervek” – Az élet eredetének
problémája – Megdönthetné-e valami az evolúcióelmélet?
•
Falszifikáció 1-2. Egy másmilyen kutya
•
Falszifikáció 3-4. Az engedetlen fehérjék
•
Falszifikáció 5. Embriológia
•
6. Léteznek-e rendhagyóan ősi kövületek?
•
7. Az alaktani és a molekuláris törzsfák nem fedik egymást
Összefoglalás a falszifikációról – A baktérium megtervezett ostora –
Elbálnásodás – Mi élteti a neodarwinizmust?
Személyes észrevételek. X
“Vannak tudósok (például Charles Thaxton kémikus), akik a működéstudo-
mány és az eredettudomány közötti különbségre figyelmeztetnek. Az előb-
bi a látható világ működését vizsgálja: a környezetünk tárgyai és jelenségei
közötti összefüggéseket, a természet törvényeinek működését. Ezen a
területen a módszertani materializmus (a jelenségek anyagi magyarázata)
ésszerű alapelv.
A dolgok végső eredetének kérdése azonban egészen más lapra tartozik, és
nem vizsgálható közvetlenül a természettudományok szokásos eszköztárá-
val: a jelenségek megfigyelésével és megismételhető kísérletek végzésével.
Ezen a téren kénytelenek vagyunk a tapasztalati adatok alapján a múltra
vonatkozó hipotéziseket felállítani.
A hipotézisek közötti választást azonban már nagymértékben befolyásolja
az egyének és a tudományos közösség világnézete, illetve azok a bizonyí-
tatlan módszertani alapelvek, amelyeket egy adott korszakban a tudomá-
nyos világ megállapodásos alapon elfogad.
Tehát az, hogy mi számít „tudományosnak”, az végső soron közmegegyezés
kérdése.
Nem mindenki ért mindig egyet abban, hogy melyek a tudomány kötelező
alapelvei, és melyek azok, amelyek elutasítandók.”
Részlet Tasi István vitacikkéből, a képen Charles Thaxton.
X
“Ha be lehetne bizonyítani,
hogy létezett olyan bonyolult
szerv, amely nem jöhetett létre
számos apró, egymást követő
módosulás révén, akkor
elméletem teljesen megdőlne.”
(Darwin: A fajok eredete / VI.
Fejezet: Az elmélet nehézségei
/Az átmenet módozatai)
> Megjegyzés: többek szerint
ilyen pl. az Escherichia coli
baktérium ostorának mozgató
szerkezete.