Lorem Ipsum
Az ÉLET
“Élni akaró élet vagyok az élni akaró élet közepette”.
(Albert Schweitzer)
Az Élet eredete
Az élet keletkezésével kapcsolatban is sok a kérdőjel.
Szent-Györgyi
Albert
Nobel-díjas
tudós
így
nyilatkozott
akkor,
amikor
az
élet
titkáról
kérdezték:
„Azért
kezdtem
szövettani
kutatásokba,
mert
az
élet
titkát
akartam
megfejteni.
Mivel
nem
elégítette
ki
tudásszomjamat,
amit
a
sejtekrõl
tudtam,
ezért
az
élettan
területén
dolgoztam
tovább.
Ezután
áttértem
a
gyógyszertanra,
majd
bakteri-
ológiai
tanulmányokba
kezdtem.
Rá
kellett
jönnöm,
hogy
még
a
baktériumok
is
túl
bonyolult
lények
ahhoz,
hogy
kérdésemre
választ
kapjak,
ezért
az
elektronok
világában
merültem el, hátha itt megértem az élet titkát. Ekkor döbbentem rá, hogy az elektronok
csak elektronok és nem élõlények. A nagy kutatási lázban valahol útközben elvesztettem
az életet, valahogyan ki-
csúszott a markomból…”
A tudomány uralkodó álláspontja szerint az első élő rendszerek, az első primitív sejtek
kémiai folyamatok útján jöhettek létre. A sejtek kialakulásához vezető folyamatok ösz-
szessége a kémiai evolúció.
Stanley
L.
Miller
a
Chicagói
Egyetemen
1953-ban
egy
zárt
rendszerben,
a
feltételezett
őslégkör
elemeiből
(víz,
metán,
hidrogén,
ammónia)
elektromos
kisülés
hatására
aminosavat
hozott
létre.
„Miller
életet
állított
elő”
harsogták
az
újságok
1953-ban.
"Miller
nem
életet
teremtett,
hanem
az
élet
építőkockáit
állította
elő,
innen
már
csak
egy
lépés
az
élet"
–
állították
az
optimista
szakértők,
amit
az
újságok
szintén
nagydobra
vertek.
A
tankönyvek,
szakfolyóiratok,
net,
stb.
máig
ezzel
vannak
tele.
Azóta
azonban
kiderült,
ezek a feltételezések
tévesek
.
Azt,
hogy
a
földi
élet
élettelen
anyagból
véletlen
-
szerűen
alakulhatott
ki,
az
ateista
Francis
Crick
(a
DNS
egyik
felfedezője),
vagy
a
híres
kozmológus,
Fred
Hoyle
sem
hitték
el.
-
Ami
Crick-et
illeti,
felismerte,
hogy
a
DNS-ben
rejlik
egy
kód
.
Ahol
pedig
kód
van,
ott
létezik
valamiféle
információ
.
-
A
kérdés:
honnan
ered
ez
az információ? - Azt feltételezte, hogy a földi élet
csírája
egy
távoli
galaxisról
került
ide
pánspermia
elmélet).
Ez
a
hipotézis
logikusan
nem
zárható ki, de nem oldja meg élet első keletkezésének problémáját.
Hoyle
szerint
-
aki
szintén
a
pánspermia
elmélet
híve
volt
-
a
legegyszerűbb
sejt
rendkí-
vüli
bonyolultsága,
illetve
a
kifejlődéséhez
szükséges
idő
miatt
annak
a
valószínűsége,
hogy
a
Földön
evolúciós
úton
magasabb
életformák
jöjjenek
létre,
hasonló
ahhoz,
amikor
az
orkán
végigsöpör
egy
roncstelepen,
és
a
roncsokból
egy
Boeing
747-est
állít
össze.
”The
chance
that
higher
life
forms
might
have
emerged
in
this
way
is
comparable
to
the
chance
that
a
tornado
sweeping
through
a
junkyard
might
assemble
a
Boeing
747
from the materials therein.”
-
Másutt
ezt
írja:
“Ha
azonban
látjuk,
hogy
az
élet
véletlenszerű
létrejöttének
valószínűsége
annyira
csekély,
hogy
azt
abszurddá
teszi,
ésszerűvé
válik
az
a
gondolat,
hogy
a
fizika
azon
kedvező
tulajdonságai,
amelyektől
az
élet
függ,
minden
tekintetben
szándékosak…
Ezért
szinte elkerülhetetlen, hogy saját intelligenciánknak tükröznie kell… magasabb intelligenci-
ákat… egy ilyen elmélet annyira nyilvánvaló, hogy az ember elgondolkodik, miért nem fogadják el széles körben ma-
gától értetődőnek. Az okok inkább pszichológiaiak, mint tudományosak.” - (
Fred Hoyle
és N. Chandra Wickramasing-
he, Evolution from Space / London: JM Dent & Sons, 1981, 141.,
144., 130. o.)
Darwin
evolúció
elmélete
szerint
az
élet
formái
a
mindenféle
irányítottságot
nélkülözõ
ter
mészeti
erõk,
az
idõ,
a
véletlen
és
az
általa
természetes
kiválasztódásnak
nevezett
folyamat következményei.
Elméletének
lényege
az,
hogy
a
természetben
az
élőlények
egymással
versengenek
a
fennmaradásért.
A
természetes
szelekció
útján
mindig
a
legrátermettebb
egyedek
örökítik
tovább
génjeiket,
a
fajok
pedig
ezáltal
egyre
tökéletesebben
alkalmazkodnak
környezetükhöz.
Darwin
a
fajok
EREDETÉRŐL
értekezik,
de
pont
ezzel
marad
adós.
Elmélete
sok
jelenséget
tisztáz,
de
az
élet
molekuláris
szintű
kialakulására
és
működésére
nem
ad
magyarázatot
,
hiszen
Darwin
idejében
a
mikrobiológia
még
nem
is
létezett.
Kevesen tudják, hogy Darwin istenhívőként írta A fajok eredete c. híres könyvét (1859), amelynek legutolsó mon-
data így hangzik:
„Felemelő elképzelés ez, amely szerint a Teremtő az életet a maga különféle erőivel együtt erede-
tileg csupán néhány, vagy csak egyetlen formába lehelte bele, és mialatt bolygónk a gravitáció megmásíthatatlan
törvényét követve keringett körbe-körbe, ebből az egyszerű kezdetből kiindulva végtelenül sokféle, csodálatos és
gyönyörű forma bontakozott ki –
és teszi ma is
.” - Később családi tragédiák miatt elfordult a vallástól, és idős ko-
rára már
agnosztikusnak
vallotta magát
.
A kémia, illetve az atomelmélet törvényeivel megmagyarázhatjuk a kémiai elemek molekulákká alakulását és
a kémiai reakciókat, de mi készteti a molekulákat arra, hogy nagyságrendi ugrással hihetetlenül bonyolult
szerkezetű, folyamatosan működő, önállóan szaporodó molekuláris GÉPEZETTÉ - ÉLŐ sejtté szerveződjenek,
amiben egyidejűleg kémiai reakciók százai, ezrei játszódnak le? (A vírusokra más jellemzők vonatkoznak, ezek
egyszerű szerkezetű, gazdasejt nélkül életképtelen, becsomagolt információhalmazok).
Polányi
Mihály
az
elsők
közt
fogalmazta
meg,
hogy
egy
GÉPET
nem
lehet
fizikai
és
kémiai
képletekre
egyszerűsíteni,
mert
ezzel
még
nem
magyarázzuk
meg
a
működését.
Ha
valaki
el
akar
készíteni
egy
tésztagyártó
masinát,
azt
azért
teszi,
hogy
egy
tésztalapból
tésztacsíkokat
állítson
elő.
Elképzel
egy
gépet,
amellyel
el
lehet
végezni
a
munkát,
majd
megtervezi
a
részleteket,
és
odaadja
a
tervet
egy
mérnöknek,
aki
kidolgozza,
miként
kell
legyártani
a
szerkezetet.
Aztán
kell
egy
gyár,
ahol
az
emberek
megértik
a
feladatot,
a
különböző
részeket
elkészítik
és
összerakják.
A
folyamat
minden
állomásán
szükséges
az
intelligencia
és a továbbadott információ.
A tudomány leírja, hogy - a már létező élőlényeknél - a
DNS
molekulák segít-
ségével
hogyan
továbbítódik
a
genetikai
kód,
hogyan
reprodukálódnak
az
élőlények,
hogyan
alkalmazkodnak
a
környezethez,
milyen
anyagcsere
folyamatok
zajlanak
bennük,
ám
arra
mégsem
ad
pontos
választ,
hogy
mi
az élet
, és
miért léteznek élőlények
.
Az evolúció jelenlegi értelmezésével, továbbá ennek az entrópiával kapcso-
latos ellentmondásait veszi sorra a teremtéstudomány oldal (tt1 tt2).
Az
élet
kialakulásában
a
tervezettséget
valószínűsíti
“Az
élet
eredetének
rejtélye”
c.
híres
biokémiai
könyv
.
A
szerzők
geokémiai,
biokémiai
és
termodinamikai
érvek
alapján
nagy
szakmai
igényességgel
mutatják
be
azt,
hogy
az
élet
kémiai
evolúciójával
kapcsolatban
-
mely
szerint
az
első
élőlények
spontán
módon
jöttek
létre
élettelen
anyagból
-
ésszerű
és
jelentős
kétségek
merülnek
fel.
Azt
állítják,
hogy
a
kémiai
evolúcióra
rendkívül
kicsi
az
esély
.
-
Szerintük
a
nukleinsavak
és
a
proteinek
a
kémiai
molekulák
furcsa
és
szokatlan
osztályát
képviselik,
hiszen
nem
ismerünk
más
olyan
molekulákat,
amelyek
információtároló
vagy
-átvivő
szerepet
látnának
el.
A
DNS
egyedi
szerkezete
a
sejt
bonyolult
hírközlési
rendszerének
központi
elemeként
szolgál.
Az
információ
jellegéről
ezt
írják:
”Kizárólag
a
nyelvek,
hidak,
festmények,
számítógépes
programok
és
egyéb
emberi
alkotások
jellemezhetők
ilyen
specifikus
összetettséggel
és
nagy
információtartalommal.”
Könyvük végkövetkeztetése szerint kimondható, hogy a DNS ‘üzenet’. S bár logikus,
hogy az üzenetről - nyilvánvaló filozófiai és lelki következményekkel - az üzenetet küldőre gondolhat az ember,
kiemelik, hogy logikájuk filozófiai vagy lelki előfeltételektől
mentes volt
, a következtetést nem ők erőltették az
adatokra.
Itt érdemes elolvasni egy informatikus elgondolkodtató cikkét a DNS négyes számrendszerben történő
kódolásáról, a komplementer írásról, az információsűrűségről, a kód olvasásáról és eredetéről.
Az értelmes vagy intelligens tervezést (Intelligent Design, ID) más megfigyelések is alátámasztják, lásd pl. Micha-
el J. Behe könyvét: Darwin fekete doboza, Az evolúció-elmélet biokémiai kihívása.
Az Intelligent Design-t a ‘mainstream’ tudomány és média
igyekszik kirekeszteni, esélyt sem adva a gondolatok sza-
bad kifejtésére. Ezt a kirekesztést a jobboldali
videó az
1961-ben felépített
Berlini fallal
jelképezi. A rendkívül érde-
kes videóban érvek / ellenérvek hangzanak el a Darwiniz-
must illetően, és megszólalnak az ID-vel szimpatizáló, ér-
veiket kifejtő kutatók is az USA egyetemeiről, akiket emi-
att elbocsátottak az állásukból, vagy tudományos munká-
jukat ellehetetlenítették.
Az intelligens tervezés hazai mozgalmának (Értem
Egyesület) honlapján releváns információk találhatók.
A témakör egyik igényes eszmefuttatása Tasi István vitacikke, amiben - sok más téma mellett - a működéstu-
domány és az eredettudomány közötti különbségre is felhívja a figyelmet.
A fenti videó kapcsán említettem, hogy a ‘mainstream’ tudomány gyakran esélyt sem ad a gondolatok szabad ki-
fejtésére. Egy hazai példa: egy értelmiségiekből álló csoport petíció útján kezdeményezte, hogy egy TEDxDanubia
konferencián Tasi István ne beszélhessen a szerzőtársával írt „A természet IQ-ja” című könyv témájáról. (itt olvas-
hatsz a petícióról, ill. Tasi véleményéről).
Az
Escherichia
coli
baktérium
mind
-
annyiunk
szervezetében
megtalálható.
A
baktérium
egyes
törzsei
egy
ostorszerű
nyúlvánnyal
rendelkeznek,
amelynek
a
propellerszerű
forgatásával
képesek
közlekedni.
Az
ostort
egy
bámulatos
kis
szerkezet
forgatja,
amely
a
baktérium
többrétegű hártyájába van beépítve.
Ennek a
„motornak”
az alkatrészeit negyven különböző típusú és alakú fehérje-
molekula
alkotja.
Felmerül
a
kérdés:
hogyan
alakult
ki
a
baktériumnak
ez
az
ostora
,
amelynek
olyan
jellemzői
vannak,
mint
az
előre-
és
hátramenet,
a
vízhűtés és a protonmeghajtás?
Álló- és forgórész
e van, csuklója, meghajtó tengelye és propellere, és mindössze negyed fordulatra van szükség
ahhoz, hogy megálljon, irányt váltson, majd percenként mintegy
15 000
fordulatot tegyen az egyik vagy másik
irányban!
Hogyan alakulhatott ki egy ilyen bonyolult szerkezet összeszerelési utasítás nélkül?
A
kutatók
jó
része
már
elutasította
azt
az
elképzelést,
hogy
az
első
sejt
felépítéséhez
szükséges
információ
a
puszta
véletlen
révén
alakult
volna
ki.
Gondoljunk
csak
bele,
mennyi
idő
alatt
állna
össze
Shakespeare
Hamletjének
akár
csak
egyetlen
sora
is,
ha
a
betűket
ábrázoló
dobókockákat
kigurítanánk
az
asztalra.
Nem
meglepő,
hogy
még
a
legegyszerűbb
egysejtű
élőlény
fehérjéinek
felépítéséhez
nélkülözhetetlen,
meghatározott
genetikai
parancsok
is
több
száz
oldalnyi
nyomtatott szöveget tennének ki.
Ehhez
terv,
azaz
információ
kell
(persze
az
összes
természeti
törvény
megje-
lenéséhez
is).
Az
evolucionisták
szerint
az
információ
kifejlődik,
azonban
nincs
ismert
példa
arra,
hogy
az
máshonnan
származhat,
mint
valamilyen
intelligenciából
(lásd Philip E. Johnson
videóját
vagy a
szövegkönyvének
tudományos érveit).
“Bebizonyosodott,
hogy
az
élet
alapjának
tekintett
egyszerűség
merő
ábránd.
A
sejt
belsejét ijesztően összetett és
tovább
nem egyszerűsíthető
rendszerek népesítik be.
Az
ebből
leolvasható
következtetés,
miszerint
az
életet
intelligens
tervező
hozta
létre,
sokkolóan
hat
ránk,
akik
a
huszadik
században
hozzászoktunk
ahhoz,
hogy
úgy
gon-
doljunk
az
életre,
mint
egyszerű
természeti
törvények
következményeire”
(Michael
J.
Behe
: Darwin fekete doboza, - Harmat, 2002, 314. o.)
Hasonlóan
vélekedik
a
kreacionista
dr.
Robert
Carter
,
aki
a
következő
megfontolandó
sorokat
írja
a
DNS-ről:
"A
DNS
törékenysége
csak
egy
az
evolúciós
genetika
sok
Achilles-ina
közül,
de
az
egyik
legfontosabb.
Ahhoz,
hogy
a
DNS
hasznos
legyen,
a
fenntartása
rengeteg
javítóenzimet
igényel.
A
DNS
sokféleképpen
tud
megsérülni,
és
minden
sérülésre
más
és
más
speciális
javító
enzim
van,
de
ami
még
nagyobb
kihívást
jelent
az
evolúciós
modellre
az
az,
hogy
a
DNS
ezeket
az
enzimeket
is
kódolja,
miközben a DNS-t nem lehet a sejtben nélkülük fenntartani. Ez a
tyúk-vagy-tojás
problé-
ma tipikus példája. Ezek az enzimek nagyon érzékenyek a változásokra. A DNS javító illetve másoló enzimekben tör-
ténő mutációk legtöbbször katasztrofálisak. Akkor hogyan is keletkezhettek mutációk és természetes szelekció ré-
vén az idők során?."
(Genetika és DNS. Az
Evolúció Achilles-ina
2. fejezet).
Úgy tűnik, hogy
Darwin
híres híres mondása az Escherichia coli baktérium ostorának mozgató szerkezete mellett
Carter példájára is alkalmazható:
"Ha be lehetne bizonyítani, hogy létezett olyan bonyolult szerv, amely nem jöhetett létre számos apró, egymást köve-
tő módosulás révén, akkor elméletem teljesen megdőlne.” (Darwin: A fajok eredete / VI. Fejezet: Az elmélet nehézsé-
gei /Az átmenet módozatai).
De térjünk visszaz ID-re. A közvélekedéssel ellentétben az Intelligent Design (ID) nem
egyházi, hanem tudományos mozgalom, amely a tények megfigyelésén alapul, ko-
moly tudományos háttérrel. “Az ID azoknak a természetben előforduló sémáknak a
tanulmányozásával foglalkozik, amelyek leginkább egy intelligencia közreműködésé-
vel magyarázhatók. Nem paratudomány, és nem is feltétlenül származik vallásos
meggyőződésből. Mindössze azt állítja, hogy a rendelkezésre álló tudományos ada-
tok ebbe az irányba mutatnak.
S itt megáll, mert ez a határ, ahol át kell adnia a szót a filozófiának vagy a teológiá-
nak… Egy materialista számára nincs zavaróbb és felkavaróbb, mint az intelligens tervezés, - a kultúrának és
korszellemnek megfelelően többnyire ők töltik be az egyetemek vezető pozícióit, ezért nem kaphat az ID kellő
publicitást.” (William Collier)
A fent vázolt kérdések ugyanakkor továbbra is megválaszolatlanok: Hogyan jöhetett létre egy rendkívül bonyolult
gép /az első egysejtű/ az összetettségéhez képest viszonylag egyszerű elemekből magától - összeszerelési uta-
sítás nélkül -, vagy hogyan alakult ki az osztódási mechanizmusa.
”..Az Ősrobbanás, vagy az élőlényekben megfigyelhető egységesen balra rendezett fehérjemolekulák körüli
ellentmondások ugyanúgy tisztázatlanok mint a „négyes számredszerben íródott DNS programozójának kilé-
te. - Ezek a kérdések számtalan tudóst késztetnek arra, hogy
nyitottabban kezeljék
a vallást, vagy a spiritualitást.”
“Az
élet
önmagában
transzcendens
jelenség.
Jól
látta
ezt
G.W.F.
Hegel
(1770-1831),
aki
szerint
létünk
egy
szellemmel
átitatott,
magasabb
létforma
felé
irányul.
Kosztolányi
érzékletesen
jeleníti
meg
a
transzcendenciát
egyik
versében:
»Csak
bot
és
vászon,
De
nem
bot
és
vászon,
Hanem
zászló.«
-
Az
értelmetlen, jelentés nélküli anyag túllép önmagán és eszmévé nemesül...
Valószínű,
hogy
az
Élet,
mint
jelenség
az
Univerzum
legbonyolultabb
konstrukciója,
amely
szellemi
közreműködés
nélkül
aligha
tételezhető.
Hiszen
e
nélkül
a
feltételezés
nélkül
nem
adódna
más
lehetőség
az
élet
jelenségének
a
magyarázatára,
mint
a
véletlen
játéka
(ahogyan
ezt
Monod
nevezetes
tanulmánya
sugallja).
Freund
Tamás,
világhírű
agykutatónk
erre
azt
mondaná,
hogy
az
élet
kialakulása
csupán
véletlen
lépéseken
keresztül
annyira
abszurd,
hogy
feltételezéséhez
erősebb
hitre
volna
szükség, mint egy teremtő szellem tételezéséhez…”
(dr. Szántó Imre gyermekaneszteziológus és intenzív terápiás főorvos: Az élet transzcendenciája).
Francis
S.
Collins
amerikai
orvos-genetikus
a
humán
genom-projekt
egykori
vezetője.
A
világhírű
természettudós
Isten
ábécéje
című
könyvében
(Akadémiai
kiadó
2018
/
Free
Press,
New
York
2006)
fejti
ki
átfogóan
a
gondolatait
világunk
eredetéről
és
az
evolúcióról.
Górcső
alá
veszi,
és
részletekbe
menően
bírálja
az
ezekkel
kapcsolatos
ateista,
agnosztikus,
és
kreacionista
elméleteket,
sőt,
az
értelmes
tervezettséget
(ID)
is.
Véleménye
szerint
a
teremtés
az
evolúciót
lehetővé
tévő
teremtés
volt,
amelyet
a
teista
evolúció
(biologosz)
elmélete
világít
meg
a
legjobban.
Ebben
a
tekintetben
a
DNS-t
„gondolhatjuk
úgy,
mint
egy
oktató
szkriptet,
egy
szoftverprogramot,
amely
a
sejtmagban
ül”.
Elméletét
Collins
hat
fő
megállapításra
alapozza:
az
univerzum
megszületése
az
ősrobbanással,
majd
az
első
élő
sejt
és
a
fajok
keletkezése
a
természetes
szelekción
alapuló
evolúció
által,
amely
folyamatnak
az
emberi
test
kialakulása
is
része,
hiszen
a
majommal
közös
őstől
származik.
Centrális
eleme
az
elméletnek,
hogy
mindezek
ellenére
az
ember
egyedi
teremtmény,
mert
spirituális
komponense
is
van.
Ugyancsak
fontos
megállapítás,
hogy
miután
az
evolúciós
folyamatok
elindultak,
nincs
szükség
többé
természetfeletti
beavatkozásra.
De
mégsem
mondhatjuk,
hogy
Isten
megteremtette,
majd
magára
hagyta
a
világot,
hiszen
Szent
Pál
athéni
beszéde
szerint
is
„benne
élünk,
mozgunk
és
vagyunk".
Isten
a
fizikai
állandók,
szabályok,
evolúciós
törvények
és
a
tér-idő
dimenzióiban
véletlennek
érzékelt
események
formájában
mindig
velünk
van,
vagy
inkább
a
világmindenség
van
őáltala
és
őbenne.
A
biologosz
tehát
nem
a
világegyetemről
alkotott
ismereteink
hiányosságait
próbálja
kitölteni
Istennel,
hanem
válaszként
kínálja
Istent
olyan
kérdésekre,
amelyeket
a
tudomány
fel
sem
tehet,
és
nem
is
tudna
megválaszolni.
-
Collins
számára
evolucionista
keresztény
tudósként
fontos
a
tudományos
és
a
spirituális
világképek
kibékítése
.
Megpróbálja
bebizonyítani,
hogy
a
tudomány
jelenlegi
ismeretei
nemcsak
hogy
nem
zárják
ki
Isten
létezését,
hanem
egyenesen
valószínűvé
teszik
.
(Forrás:
a
könyv előszava, fülszövege, ill. a
Wikipédia
Collinsról szóló szócikke).
Minderről Freund Tamás agykutatóként ezt mondja: "Azt hiszem, irányított evolúciónak
kellene neveznünk azt a folyamatot, amely az első egysejtűektől az emberig vezetett.” (Megjegyzését bővebben
lásd a Tudat oldalon).
Kreatív Tudat
2. Élet
A TUDOMÁNY MÉGSEM AD
PONTOS VÁLASZT ARRA,
HOGY MI AZ ÉLET, HOGY
EGYEZTETHETŐ ÖSSZE AZ
ENTRÓPIÁVAL, ÉS MIÉRT
LÉTEZNEK ÉLŐLÉNYEK.
.
EGY ISMERT PÉLDA, AMIT
AZ EVOLÚCIÓ ELMÉLETE
NEM TUD MEGMAGYARÁZ-
NI: HOGYAN ALAKULT KI
A BAKTÉRIUM, VAGY A
MOZGÁSHOZ SZÜKSÉGES
OSTORA?
(a képek nagyíthatók, egyesekben szöveggel )
A tudomány fehér foltjaival célszerű óvatosan bánni. Amit ma még nem tudunk megmagyarázni, az a
a jövőben sikerülhet. Az előbbiekben vázolt elméletek, hipotézisek mindegyike mellett és ellen is szólhat-
nak érvek, ellenérvek, ám a fentiek - és mindaz amit a DOCTOR WHO menüblokkban leírtam - mégis termé-
szetfeletti erő közrehatását valószínűsítik..
A cikk tartalma:
Az intelligens tervezés (ID) elméletének fogadtatása:
első és második reakcióhullám – A rivális elméletek
támogatóinak aránya – Oktatás, tankönyvrevízió – Mit
tartalmaz az elmélet? – Módszertani materializmus:
szükséges korlátozás, vagy akadály a megismerés
útján?
Vélemény az ellenvéleményekről – Hogy látjuk a szemünket? – Biológiai
tökéletlenségek – Nem léteznek „csökevényes szervek” – Az élet
eredetének problémája – Megdönthetné-e valami az evolúcióelmélet?
•
Falszifikáció 1-2. Egy másmilyen kutya
•
Falszifikáció 3-4. Az engedetlen fehérjék
•
Falszifikáció 5. Embriológia
•
6. Léteznek-e rendhagyóan ősi kövületek?
•
7. Az alaktani és a molekuláris törzsfák nem fedik egymást
Összefoglalás a falszifikációról – A baktérium megtervezett ostora –
Elbálnásodás – Mi élteti a neodarwinizmust?
Személyes észrevételek. X
“Vannak tudósok (például Charles Thaxton kémikus), akik a
működéstudomány és az eredettudomány közötti különbségre figyel-
meztetnek. Az előbbi a látható világ működését vizsgálja: a környeze-
tünk tárgyai és jelenségei közötti összefüggéseket, a természet törvé-
nyeinek működését. Ezen a területen a módszertani materializmus (a
jelenségek anyagi magyarázata) ésszerű alapelv.
A dolgok végső eredetének kérdése azonban egészen más lapra tarto-
tozik, és nem vizsgálható közvetlenül a természettudományok szoká-
sos eszköztárával: a jelenségek megfigyelésével és megismételhető
kísérletek végzésével. Ezen a téren kénytelenek vagyunk a tapasztalati
adatok alapján a múltra vonatkozó hipotéziseket felállítani.
A hipotézisek közötti választást azonban már nagymértékben befolyá-
solja az egyének és a tudományos közösség világnézete, illetve azok
a bizonyí-atlan módszertani alapelvek, amelyeket egy adott korszakban
a tudományos világ megállapodásos alapon elfogad.
Tehát az, hogy mi számít „tudományosnak”, az végső soron közmeg-
egyezés kérdése.
Nem mindenki ért mindig egyet abban, hogy melyek a tudomány kö-
telező alapelvei, és melyek azok, amelyek elutasítandók.”
Részlet Tasi István vitacikkéből, a képen Charles Thaxton.
X
“Ha be lehetne bizonyítani,
hogy létezett olyan bonyolult
szerv, amely nem jöhetett létre
számos apró, egymást követő
módosulás révén, akkor
elméletem teljesen megdőlne.”
(Darwin: A fajok eredete / VI.
Fejezet: Az elmélet nehézségei
/Az átmenet módozatai)
> Megjegyzés: többek szerint
ilyen pl. az Escherichia coli
baktérium ostorának mozgató
szerkezete.
X