© þ thorny question

Az ÉLET

“Élni akaró élet vagyok az élni akaró élet közepette”. (Albert Schweitzer)  Az Élet eredete Az élet keletkezésével kapcsolatban is sok a kérdőjel. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós így nyilatkozott akkor, amikor az élet titkáról kérdezték: „Azért kezdtem szövettani kutatásokba, mert az élet titkát akartam megfejteni. Mivel nem elégítette ki tudásszomjamat, amit a sejtekrõl tudtam, ezért az élettan területén dolgoztam tovább. Ezután áttértem a gyógyszertanra, majd bakteriológiai tanulmányokba kezdtem. Rá kellett jönnöm, hogy még a baktériumok is túl bonyolult lények ahhoz, hogy kérdésemre választ kapjak, ezért az elektro- nok világában merültem el, hátha itt megértem az élet titkát. Ekkor döbbentem rá, hogy az elektro- nok csak elektronok és nem élõlények. A nagy kutatási lázban valahol útközben elvesztettem az életet, valahogyan kicsúszott a markomból…” A tudomány uralkodó álláspontja szerint az első élő rendszerek, az első primitív sejtek kémiai folyamatok útján jöhettek létre. A sejtek kialakulásához vezető folyamatok összessége a kémiai evolúció. Stanley L. Miller a Chicagói Egyetemen 1953-ban egy zárt rendszerben, a feltételezett őslégkör elemeiből (víz, metán, hidrogén, ammónia) elektromos kisülés hatására aminosavat hozott létre. „ Miller életet állított elő” harsogták az újságok 1953-ban. " Miller nem életet teremtett, hanem az élet építőkockáit állította elő, innen már csak egy lépés az élet" – állították az optimista szakértők, amit az újságok szintén nagydobra vertek. A tankönyvek, szakfolyóiratok, net, stb. máig ezzel vannak tele. Azóta azonban kiderült, ezek a feltételezések tévesek . Azt, hogy a földi élet élettelen anyagból véletlenszerűen ala- kulhatott ki, az ateista Francis Crick (a DNS egyik felfedezője), vagy a híres kozmológus, Fred Hoyle sem hitték el. Ami Crick -et illeti, felismerte, hogy a DNS-ben rejlik egy kód. Ahol pedig kód van, ott létezik valamiféle információ . A kérdés: honnan ered ez az információ? - Azt feltételezte, hogy a földi élet csírája egy távoli galaxisról került ide (pánspermia elmélet). Ez a hipotézis logikusan nem zárható ki, de nem oldja meg élet első keletkezésének problémáját. Hoyle szerint - aki szintén a pánspermia elmélet híve volt - a legegyszerűbb sejt rendkívüli bonyolultsá- ga, illetve a kifejlődéséhez szükséges idő miatt annak a valószínűsége, hogy a Földön evolúciós úton magasabb életformák jöjjenek létre, hasonló ahhoz, amikor az orkán végigsöpör egy roncstelepen, és a roncsokból egy Boeing 747-est állít össze. ”The chance that higher life forms might have emerged in this way is comparable to the chance that a tornado sweeping through a junkyard might assemble a Boeing 747 from the materials therein.” - Másutt ezt írja: “Ha azonban látjuk, hogy az élet véletlenszerű létrejöttének valószínűsége annyira csekély, hogy azt abszurddá teszi, ésszerűvé válik az a gondolat, hogy a fizika azon kedvező tulajdonságai, amelyek- től az élet függ, minden tekintetben szándékosak… Ezért szinte elkerülhetetlen, hogy saját intelligenciánknak tükröznie kell… magasabb intelligenciákat… egy ilyen elmélet annyira nyilvánvaló, hogy az ember elgondolko- dik, miért nem fogadják el széles körben magától értetődőnek. Az okok inkább pszichológiaiak, mint tudományosak.” - (Fred Hoyle és N. Chandra Wickramasinghe, Evolution from Space / London: JM Dent & Sons, 1981, 141., 144., 130. o.)  Darwin evolúció elmélete szerint az élet formái a mindenféle irányítottságot nélkülözõ ter mészeti erõk, az idõ, a véletlen és az általa természetes kiválasztódásnak nevezett folyamat következményei. Elméletének lényege az, hogy a természetben az élőlények egymással versengenek a fennmaradásért. A természetes szelekció útján mindig a legrátermettebb egyedek örökítik tovább génjeiket, a fajok pedig ezáltal egyre tökéletesebben alkalmazkodnak környezetükhöz. Darwin a fajok EREDETÉRŐL értekezik, de pont ezzel marad adós. Elmélete sok jelenséget tisztáz, de az élet molekuláris szintű kialakulására és működésére nem ad magyarázatot, hiszen Darwin idejében a mikrobiológia még nem is létezett. Megjegyzés: Kevesen tudják, hogy Darwin istenhívőként írta A fajok eredete c. híres könyvét (1859), amelynek legutolsó mondata így hangzik: „Felemelő elképzelés ez, amely szerint a Teremtő az életet a maga különféle erőivel együtt eredetileg csupán néhány, vagy csak egyetlen formába lehelte bele, és mialatt bolygónk a gravitáció megmásíthatatlan törvényét követve keringett körbe-körbe, ebből az egyszerű kezdetből kiindulva végtelenül sokféle, csodálatos és gyönyörű forma bontakozott ki – és teszi ma is .” - Később családi tragédiák miatt elfordult a vallástól, és idős korára már agnosztikusnak vallotta magát. A kémia, illetve az atomelmélet törvényeivel megmagyarázhatjuk a kémiai elemek molekulákká alakulását és a kémiai reakció- kat, de mi készteti a molekulákat arra, hogy nagyságrendi ugrással hihetetlenül bonyolult szerkezetű, folyamatosan működő molekuláris GÉPEZETTÉ - élő sejtté szerveződjenek, amiben egyidejűleg kémiai reakciók százai, ezrei játszódnak le? Polányi Mihály az elsők közt fogalmazta meg, hogy egy GÉPET nem lehet fizikai és kémiai képletekre egyszerűsíteni, mert ezzel még nem magyarázzuk meg a működését. Ha valaki el akar készíteni egy tésztagyártó masinát, azt azért teszi, hogy egy tésztalapból tésztacsíkokat állítson elő. Elképzel egy gépet, amellyel el lehet végezni a munkát, majd megtervezi a részleteket, és odaadja a tervet egy mérnöknek, aki kidolgozza, miként kell legyártani a szerkezetet. Aztán kell egy gyár, ahol az emberek megértik a feladatot, a különböző részeket elkészítik és összerakják. A folyamat minden állomásán szükséges az intelligencia és a továbbadott információ. A tudomány leírja, hogy - a már létező élőlényeknél - a DNS mole- kulák segítségével hogyan továbbítódik a genetikai kód, hogyan reprodukálódnak az élő- lények, hogyan alkalmazkodnak a környezethez, milyen anyagcsere folyamatok zajlanak bennük, ám arra mégsem ad pontos választ, hogy mi az élet, hogy egyeztethető össze az entrópiával, és miért léteznek élőlények. Az evolúció jelenlegi értelmezésével, továbbá ennek az entrópiával kapcsolatos ellent- mondásait veszi sorra a teremtéstudomány oldal (tt1 tt2). Az élet kialakulásában a tervezettséget valószínűsíti “Az élet eredetének rejtélye” c. híres biokémiai könyv . A szerzők geokémiai, biokémiai és termodinamikai érvek alapján részletesen bemutatják, hogy az élet kémiai evolúciójával kapcsolatban - mely szerint az első élőlények spontán módon jöttek létre élettelen anyagból - ésszerű és jelentős kétségek merülnek fel, szerintük a kémiai evolúcióra rendkívül kicsi az esély. - A DNS-t úgy jellemzik, mint információs molekulát, amelynek egyedi szerkezete a sejt bonyolult hírközlési rendszerének központi elemeként szolgál. Az információ jellegéről e zt írják: ”A DNS és a fehérjék nagy információtartalmú molekulák. Kizárólag a nyelvek, hidak, festmények, számítógépes programok és egyéb emberi alkotások jellemezhetők ilyen specifikus összetettséggel és nagy információtartalommal.” Könyvük végkövetkez- tetése szerint… kimondható, hogy a DNS üzenet. S bár logikus, hogy az üzenetről - nyilvánvaló filozófiai és lelki következmé- nyekkel - az üzenetet küldőre gondolhat az ember, kiemelik, hogy logikájuk filozófiai vagy lelki előfeltételektől mentes volt.  Itt érdemes elolvasni egy informatikus elgondolkodtató cikkét a DNS négyes számrendszerben történő kódolásáról, a komplementer írásról, az információsűrűségről, a kód olvasásáról és eredetéről. Az értelmes vagy intelligens tervezést (Intelligent Design, ID) más megigyelések is alátámasztják, lásd pl. a Michael J. Behe könyvét: Darwin fekete doboza, Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása. Hasonlóan vélekedik Freund Tamás agykutató: "Azt hiszem, irányított evolúciónak kellene neveznünk azt a folyamatot, amely az első egysejtűektől az emberig vezetett.” Az Intelligent Design- t a ‘mainstream’ tudomány és média igyekszik kirekeszteni, esélyt sem adva a gondolatok szabad kifejtésére. Ezt a kirekesztést a fenti  videó az 1961-ben felépített Berlini fallal jelképezi. A rendkívül érdekes videóban érvek / ellenérvek hangzanak el a Darwinizmust illetően, és megszólalnak az ID-vel szimpatizáló, érveiket kifejtő kutatók is az USA egyetemeiről, akiket emiatt elbocsátottak az állásukból, vagy tudományos munkájukat ellehetetlenítették. Az intelligens tervezés hazai mozgalmának (Értem Egyesület) honlapján releváns információk találhatók. A témakör egyik igényes eszmefuttatása Tasi István vitacikke, amiben - sok más  téma mellett - a működéstudomány és az eredettudomány közötti  különbségre is felhívja a figyelmet. - A fenti videó kapcsán említettem, hogy a ‘mainstream’ tudomány gyakran esélyt sem ad a gondolatok szabad kifejtésére. Egy hazai példa: egy értelmiségiekből álló csoport petíció útján kezdeményezte, hogy egy TEDxDanubia konferencián Tasi István ne beszélhessen a szerzőtársával írt „A természet IQ-ja” című könyv témájáról. (itt olvashatsz a petícióról, ill. Tasi véleményéről). Az Escherichia coli baktérium mindannyiunk szer vezetében megtalálható. A baktérium egyes törzsei egy ostorszerű nyúlvánnyal rendelkeznek, amelynek a propellerszerű forgatásával képesek közlekedni. Az ostort egy bámulatos kis szerkezet forgatja, amely a baktérium többrétegű hártyájába van beépítve. Ennek a „motornak” az alkatrészeit negyven különböző tí- pusú és alakú fehérjemolekula alkotja. Felmerül a kérdés: hogyan alakult ki a baktériumnak ez az ostora , amelynek olyan jellemzői vannak, mint az előre- és hátramenet, a vízhűtés és a protonmeghajtás? Álló- és forgórésze van, csuklója, meghajtó tengelye és propellere, és mindössze negyed fordulatra van szükség ahhoz, hogy megálljon, irányt váltson, majd percenként mintegy 15 000 fordulatot tegyen az egyik vagy másik irányban! Hogyan alakulhatott ki egy ilyen bonyolult szerkezet összeszerelési utasítás nélkül? A kutatók jó része már elutasította azt az elképzelést, hogy az első sejt felépítéséhez szükséges információ a puszta véletlen révén alakult volna ki. Gondoljunk csak bele, mennyi idő alatt állna össze Shakespeare Hamletjének akár csak egyetlen sora is, ha a betűket ábrázoló dobókockákat kigurítanánk az asztalra. Nem meglepő, hogy még a legegyszerűbb egysejtű élőlény fehérjéinek felépítéséhez nélkü- lözhetetlen, meghatározott genetikai parancsok is több száz oldalnyi nyomtatott szöveget tennének ki. Ehhez terv, azaz információ kell (persze az összes természeti törvény megjelenéséhez is). Az evolucionisták szerint az információ kifejlődik, azonban nincs ismert példa arra, hogy az máshonnan származhat, mint valamilyen intelligenciából (ismerd meg a Philip E. Johnson  videó vagy a szövegkönyv tudományos érveit). “Bebizonyosodott, hogy az élet alapjának tekintett egyszerűség merő ábránd. A sejt belsejét ijesztően összetett és tovább nem egyszerűsíthető rendszerek népesítik be. Az ebből leolvasható következte- tés, miszerint az életet intelligens tervező hozta létre, sokkolóan hat ránk, akik a huszadik században hozzászoktunk ahhoz, hogy úgy gondoljunk az életre, mint egyszerű természeti törvények következ- ményeire” (Michael J. Behe: Darwin fekete doboza, - Harmat, 2002, 314. o.) Hasonlóan vélekedik a kreacionista dr. Robert Carter, aki a következő megfontolandó sorokat írja a DNS-ről: "A DNS törékenysége csak egy az evolúciós genetika sok Achilles-ina közül, de az egyik legfontosabb. Ahhoz, hogy a DNS hasznos legyen, a fenntartása rengeteg javítóenzimet igényel. A DNS sokféleképpen tud megsérülni, és minden sérülésre más és más speciális javító enzim van, de ami még nagyobb kihívást jelent az evolúciós modellre az az, hogy a DNS ezeket az enzimeket is kódolja, miközben a DNS-t nem lehet a sejtben nélkülük fenntartani. Ez a tyúk-vagy-tojás probléma tipikus példája. Ezek az enzimek nagyon érzékenyek a változásokra. A DNS javító illetve másoló enzimekben történő mutációk legtöbbször katasztrofálisak. Akkor hogyan is keletkezhettek mutációk és természetes szelekció révén az idők során?." (Genetika és DNS. Az Evolúció Achilles-ina 2. fejezet) Úgy tűnik, hogy Darwin híres híres mondása az Escherichia coli baktérium ostorának mozgató szerkezete mellett Carter példá- jára is alkalmazható: "Ha be lehetne bizonyítani, hogy létezett olyan bonyolult szerv, amely nem jöhetett létre számos apró, egymást követő módosulás révén, akkor elméletem teljesen megdőlne.” (Darwin: A fajok eredete / VI. Fejezet: Az elmélet nehézségei /Az átmenet módozatai). A tovább nem egyszerűsíthető rendszerekkel kapcsolatos ellenvélemények nem igazán meggyő- zőek. A közvélekedéssel ellentétben az Intelligent Design (ID) nem egyházi, hanem tudományos mozgalom, amely a tények megfigyelésén alapul, komoly tudományos háttérrel. “Az ID azoknak a természetben előforduló sémáknak a tanulmányozásával foglalkozik, amelyek leginkább egy intelligencia közreműködésével magyarázhatók. Nem paratudomány, és nem is feltétlenül származik vallásos meggyőződésből. Mindössze azt állítja, hogy a rendelkezésre álló tudományos adatok ebbe az irányba mutatnak. S itt megáll, mert ez a határ, ahol át kell adnia a szót a filozófiának vagy a teológiának… Egy materialista számára nincs zavaróbb és felkavaróbb, mint az intelligens tervezés, - a kultúrának és korszellemnek megfelelően többnyire ők töltik be az egyetemek vezető pozícióit, ezért nem kaphat az ID kellő publicitást.” (William Collier ) ”..Az Ősrobbanás, vagy az élőlényekben megfigyelhető egységesen balra rendezett fehérjemolekulák körüli ellentmondások ugyanúgy tisztázatlanok mint a „négyes számredszerben íródott DNS „programozójának” kiléte. Ezek a kérdések számtalan tudóst késztetnek arra, hogy nyitottabban kezeljék a vallást, vagy a spiritualitást.” (Wikipédia). Egy 2019. májusi hír szerint Cambridge-i kutatók (intelligens emberek :-) létrehozták az első olyan élőlényt (ugyancsak az Escherichia coli baktériumról van szó) amelynek örökítőanyagát mesterségesen szintetizálták, és a természetes mintához képest radikálisan át is alakították. A létrehozott baktériumtörzset Syn61-nek nevezték el. Kicsit hosszabb, mint a természetes E. coli, és lassabban úszik nála, de egyértelműen él. A cikk- ből számos fontos részlet nem derül ki, ennek ellenére jelentős tudományos eredményről van szó. A kutatók szerint már nincs elvi akadálya annak, hogy a nekünk tetsző módon működő élő szervezeteket (első körben persze egysejtűeket) alkossunk, amelyek például meghatározott összetételű anyagot termelnek, vagy betegségek ellen rendelkeznek rezisztenciával. “Az ember ezt, ha egykor ellesi, Vegykonyhájában szintén megteszi. Te nagy konyhádba helyzéd embered, S elnézed néki, hogy kontárkodik, Kotyvaszt s magát Istennek képzeli.” (Madách: Az ember tragédiája) Megjegyzés : Hallottál arról, hogy az Escherichia coli baktériumok kémiai vészszignálokat(mondhatni halálsikolyt ) bocsátanak ki, amikor valamilyen fenyegetés miatt (például antibiotikumokkal találkoz-va) elpusztulnak? A többiek érzékelik ezt a vészjelzést, és esetenként ez elegendő ahhoz, hogy védettséget szerezzenek a veszéllyel szemben. G. R. Taylor biológia pokolgépe (olvastad?) egyre hangosabban ketyeg. A DNS forradalom oda vezethet, hogy a genetikailag ‘szuper’ tervezésű babák alkothatják majd a társadalom új elitjét. A biotechnológia az ember kiváló segítője lehet, de negatív értelemben túlnőhet az emberen. A fent vázolt kérdések ugyanakkor továbbra is megválaszolatlanok (mi az élet, hogy egyeztethető össze az entrópiával, és miért léteznek élőlények. Hogyan jöhetett létre egy rendkívül bonyolult gép /az első egysejtű/ az összetettségéhez képest viszonylag egyszerű elemekből összeszerelési utasítás nélkül, hogyan alakult ki az osztódási mechanizmusa, ki írta négyes számrendszerben a DNS kódot). “ Az élet önmagában transzcendens jelenség. Jól látta ezt G.W.F. Hegel (1770-1831), aki szerint létünk egy szellemmel átitatott, magasabb létforma felé irányul. Kosztolányi érzékletesen jeleníti meg a transzcendenciát egyik versében: Csak bot és vászon, De nem bot és vászon, Hanem zászló. - Az értelmetlen, jelentés nélküli anyag túllép önmagán és eszmévé nemesül... Ezek a mechanizmusok talán azt sugallják, hogy transzcendens magyarázatra nincs szükség, az élet lényege immanens módon megragadható. Én azt hiszem, hogy ez csak látszat. Valószínű, hogy az Élet, mint jelenség az Univerzum legbonyolultabb konstrukciója, amely szellemi közreműködés nélkül aligha tételezhető. Hiszen e nélkül a feltételezés nélkül nem adódna más lehetőség az élet jelenségének a magyarázatára, mint a véletlen játéka (ahogyan ezt Monod nevezetes tanulmánya sugallja). Freund Tamás, világhírű agykutatónk erre azt mondaná, hogy az élet kialakulása csupán véletlen lépéseken keresztül annyira abszurd, hogy feltételezéséhez erősebb hitre volna szükség, mint egy teremtő szellem tételezéséhez …” (dr. Szántó Imre gyermekaneszteziológus és intenzív terápiás főorvos: Az élet transzcendenciája).