Lorem Ipsum

A mesterséges intelligencia (MI / AI) és veszélyei

“Az ember ezt, ha egykor ellesi, - Vegykonyhájában szintén megteszi. - Te nagy konyhádba helyzéd embered, S elnézed néki, hogy kontárkodik, - Kotyvaszt s magát Istennek képzeli.” (Madách: Az ember tragédiája) A technológia, mint vallás Öntudatra ébredhet az internet egy évtizeden belül, állítják a mesterséges intelligencia kutatói. Az AGIRI kutatóintézet elnöke szerint már lehet, hogy most is egyfajta tudatosság van benne, amit még nem észlelünk - olvasható a New Scientist híradásában. Könnyű hasonlóságot látni az emberi agy és a komplex internetes csomóponthálózat között, hiszen mindkettő információt tartalmaz, dolgoz fel és továbbít, egyfajta elmeként is tekinthetünk rá, véli Ben Goertzel, az AGIRI (Artificial General Intelligence Research Institute) elnöke. Kiborg . Ray Kurzweil elismert szakember, a Google fejlesztési igazgatója, a halhatatlanság elérését lehetővé tehető technológiák lelkes szószólója . Szerinte nanorobotok segítségével az emberi test bármeddig karbantartható lesz. Mivel ezek a robotok még nem léteznek, azt ajánlja, hogy „250 fajta kiegészítővel, 8-10 pohár vízzel, és 10 csésze zöld teáva tartsuk karban magunkat a feltalálásukig. A technológia történelmének elemzése rámutat arra, hogy a technológiai változás exponenciális, szemben a jelenlegi 'intuitív-lineáris' nézetekkel. Ezért a 21. században nem 100 évnyi, hanem a jelenlegi ütemmel 20 000 évnyi fejlődést fogunk megtapasztalni. Pár évtizeden belül a gépi intelligencia meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez a Szingularitáshoz fog vezetni: olyan gyors és alapvető technológiai változásokhoz, amely szakadást fog létrehozni az emberi történelemben. Az eseménykövetkezményei olyan, jelenleg elképzelhetetlen jelenségek lesznek, mint a biológiai és intelligencia keveredése, halhatatlan, szoftver alapú emberek, végül pedig egy hihetetlenül magas szintű inteligencia, amely fénysebességgel terjed az univerzumban. “ Ellenvélemények Lehetőségek és veszélyek A hetven éve tartó kutatások egyre inkább igazolni látszanak a tényt, miszerint a hagyományos értelemben vett mesterséges intelligencia nem megvalósítható, bár ezt többen vitatják. Egy számítógéppel ugyan el lehet már beszélgetni, de szigorúan csak egy jól körülhatárolt témában , ahol a lehetséges kérdések és a lehetséges válaszok halmaza beláthatóan véges számú. Az eddigi kutatások és a jelen állás szerint tehát hosszabb távon is sci finek tűnik az, hogy olyan szintű és jellegű kommunikáció legyen az ember és gép között, mint amit A nő című alkotás elénk tár. Az pedig végképp elképzelhetlen, hogy az általunk hasz- nált operációs rendszer egy idő után belénk szeressen ( lásd a robot videót) és féltékeny legyen ugyanúgy, mint an- nak a lehetősége, hogy öntudatra ébred és fizikai test után vágyakozik. (Utóbb az MI képességei jelentősen nőttek, de korlátok természetesen fennállnak). Az MI a betanításakor az internetről rossz példákat is merít, mert nem józan és nem is gondolkodik, ezért az emberi elfogultságok, a rasszizmus és szexizmus is bekerül a nyelvi vagy képi adatbázisába. - Militáns szexrobottá vált Tay, az MI robot. Mi történik, ha egy mesterséges intelligenciát ráeresztünk a Twitterre ? Nagyon rövid idő alatt Hitler-imádó, „Bush szervezte 9/11-et” hajtogató, folyton szexről beszélő robottá válik . A Microsoft fejlesztőinek köszönhető a kísérlet, ők alkották meg a Tay névre hallgató robotot. Úgy készítették el, hogy egy tizenéves lányként beszéljen. Ahhoz, hogy valaki beszélgessen Tayjel, egyszerűen írnia kellett neki valamit a Twitteren. Először még minden rendben ment, de a nap végére Tay erősen militáns hangot ütött meg, mindent tudott az aktuális celebekről. Válogatott káromkodásokkal szólította fel nemi aktusokra követőit, és daddynek szólította őket. Mindezt azért, mert a követőinek a stílusából tanult meg kommunikálni.. Stephen Hawking szerint a Mesterséges Intelligencia a legnagyobb veszély, ami az emberiséget fenyegenyegeti. Va lójában az emberiség nincs tisztában azzal, mekkora veszélyt is jelent számunkra az, hogy a mesterséges intelligenciával játszadozunk. “A potenciális előnyök hatalmasak minden, amit a civilizációnkelért, az emberi intelligenciának köszönhető. Nem tudjuk, mi fog történni, ha ezt sokszorosítjuk, felerősítjük azokkal az eszközökkel, amelyeket a mesterséges intelligencia ad nekünk, de a háború, a betegség és a szegénység megszüntetése mindenki listáján az első helyen szerepelne. A mesterséges intelligencia megszületése az emberiség legnagyobb eseménye lehetne. Sajnos, talán az egyik utolsó eseménye is, ha nem tanuljuk meg, hogyan kerüljük el a kockázatokat… Úgy tűnik, a kormányok belevetik magukat egy mesterséges intelligencián alapuló fegyverkezési versenybe, pedig a mesterséges intelligenciát, ha elfajzik, nehéz megállítani." Elon Musk feltaláló, mérnök és vállalkozó 2014-ben azt nyilatkozta, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése olyan, mintha démont idéznénk ”. Szerinte elsősorban akkor lehet katasztrófa az egészből, ha majd a robotok önmaguk fejlesztésére és egyszerűen csak önmagukra koncentrálnak ekkor az emberiséget úgy érzékelhetik, mint egyszerű levélszemetet , amit egyszerűbb gyorsan kiirtani, mint sokáig nézegetni. Lehetőség és veszély: A Tesla és a SpaceX első embere, aki még Mark Zuckerberggel is vitába keveredett ezzel kapcsolatban, a Twitteren hozzátette, hogy senki nem szereti a szabályozásokat, de minden olyan dolgot szabályoznak, ami komoly problémát ( pro1 pro2 ) jelenthet a népességre (autók, repülők, ételek, gyógyszerek, stb). - De lehet az AI-t (Artificial Intelligence) egyáltalán szabályozni? Elo n Musk ugyanakkor azt vallja, az emberi és gépi intelligencia összekapcsolása elsőrendű fontosságú a fajunk jövőjére nézve, mert amilyen gyorsan fejlődik a mesterséges gondolkodás, egyszer csak azon találhatjuk magunkat, hogy mi, az alsóbbrendű létforma, feleslegessé válunk a gépek számára. - A többit meg ismerjük, Skynet, Terminátor, apokalipszis . Olvasd el minderről Jack Ma és Elon Musk vitáját . A kortárs izraeli történész Yuval Noah Harari és a svéd-amerikai származású fizikus, Max Tegmark szerint az MI-vel kapcsolatban az emberiség nagy elvárása, hogy hús-vér embereket helyettesít például az elemzések, vagy ami még súlyosabb, a döntéshozatal során, csakhogy az emberi döntéshozatal nem pusztán az intelligencia terméke; valahányszor meghozunk egy döntést, nemcsak az intelligenciánk, hanem az érzelmi világunk is dolgozik. Érzelmet pedig legalábbis egyelőre nem igazán tudunk megtanítani azoknak a gépeknek, amelyek a matematikai számítások elvén működnek. Valahányszor tehát, ha a mesterséges intelligenciától döntést várunk, akkor azt rideg matematikai számítások alapján hozza majd. Csakhogy hogy is várhatnánk azt a mesterséges intelligenciától, hogy a természetre közvetlen hatást kifejtő döntéseit akár érzelmek alapján is meghozza, amikor maga az ember sem ismeri az olyan élőlények érzelmi v ilágát, mint akár a homár? – veti fel a kérdést Tegmark. Egy újabb hír 2022-ből is ezt erősítette meg. A Google AI részlegének kutatói korlátolt számú érdeklődő számára lehetővé tették, hogy szóba elegyedjenek a vállalat LaMDA nevet kapott mesterséges intelligencia robotjával. - Itt olvasható az érző (?) géppel készített interjú. A robot érzelmi világa valójában csak látszólagos . A BBC beszámolója szerint a chatbot, amelyet arra terveztek, hogy az eszmecserét bármilyen körülmények között fenn tudja tartani a beszélgetés különböző, elágazó ösvényeinek bejárása útján, néha egészen szürreális előadásokba kezd és a válaszai valóban rendkívül fantáziadúsak és ékesszólóak, de éppen ezzel árulja el mesterséges mivoltát. Az emberek általában nem úgy beszélnek, mintha minden egyes válaszukban kisebbfajta szépirodalmi műveket kellene alkotniuk és a kreativitás jelenléte sem szükséges elvárás egy baráti diskurzus során, de LaMDA ultrarealisztikus és kifinomult válaszai mégis ebbe az irányba tartanak.

Kreatív Tudat

Tudat / mesterséges intelligencia

.
.
(a képek nagyíthatók, egyesekben szöveggel )
© þ thorny question
Pozitívnak és negatívnak látszó hír (2023): Az OpenAI egy kutatási szervezet, amelyet Elon Musk és Sam Altman alapított 2015-ben a Google kihívójaként. A vállalkozás eredeti küldetése az volt, hogy mesterséges intelligenciát hozzanak létre az emberiség egészének javára. Egyik legfigyelemreméltóbb része a ChatGPT nevű funkció. Ez egy különleges chat szoba, ahol az ember bármilyen kérdést feltehet az MI-nek, amire meglepően gyors és részletes választ kap. A ChatGPT a megjelenést követő néhány napon belül elérte az egymillió felhasználót, annak ellenére, hogy a reklámozás nulla volt. - Mára már több mint 100 millióan regisztráltak. Egyesek szerint a népszerűsége mellett a ChatGPT-nek van egy másik, sötétebb” oldala is, - de úgy tűnik, nem az egyetlen - amelyet egyre többen felismernek. Ez a félretájékoztatás, és a nem túl finom baloldali politikai elfogultság, amely a programozásából adódik. - Noha Musk volt az OpenAI egyik alapítója, már nem foglalkozik sem a céggel, sem annak legjelentősebb termékével, a ChatGPT-vel, amely mesterséges neurális hálózatot használ az emberi gondolkodás utánzására. 2023 március. A mesterséges intelligencia 30 nap alatt kifejlesztette ugyan a májrák gyógyszerét, - ugyanakkor MI kutatók egész sora, mellettük Musk, Harari és az Apple-társalapító Steve Wozniak nyílt levélben követelik, hogy azonnal, legalább fél évre állítsanak le minden komoly MI-kutatást. Szerintük az MI-laboratóriumok „kontrollvesztett" verseny résztvevői, és olyan gépi tanulásos rendszereket fejlesztenek és alkalmaznak, melyeket még ők maguk, az alkotók sem képesek megérteni, viselkedésüket kiszámítani, illetve megbízhatóan ellenőrizni. Kifizetődő vészmadárkodás? A Economist úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatos viták csak a nagyvállalatok érdekét szolgálják . A piacpárti hetilap szerint a Google és a Microsoft azért nagyítja fel az új technológia veszélyét, hogy ezen a címen olyan szabályozásra vegye a kormányt, amely megnehezíti a vetélytársak piacra lépését.
 Open AI - Chat GPT
A mesterséges intelligencia proletáriátusa ? Minél fejlettebbé válik az MI, annál több emberi munkát vehet át. Csakhogy minél komplexebb feladatokkal bízzuk meg, annál több emberi betanításra van szükség. Lehet, hogy a bonyolult feladatokat a gépek veszik át, és ránk csak a betanításukhoz szükséges lélekölően unalmas feladatok maradnak? --- Lásd még a Mit hoz a jövő ? oldalt.
„Úgy tűnik, a számítógép meg tudja verni az embert sakkban. Kezdek idegeskedni, hogy egy nap judóban is megvernek bennünket.“ ( Coluche francia színész, humorista).
Pozitívnak látszó hír : a Google mesterséges intelligenciára (AI) szakosodott leányvállalatának, a DeepMindnak három alapítója kötelezettségvállalást írt alá arra vonatkozóan, hogy nem fejlesztenek autonóm fegyvereket (LAWs, lethal autonomous weapons: AI robotok, amelyek saját maguk választják ki és semmisítik meg célpontjaikat azaz ölnek meg embereket, de ki mondja meg, hogy az ott egy terrorista vagy egy helyi paraszt, aki állatait és házát védi a tömegterméknek számító Kalasnyikovval kezében?). - Utóbb az említett hírt sajnos felülírta a valóság .
Autonóm fegyvererek...
Roger Penrose a világ egyik legnagyobb elméleti fizikusa "A ​császár új elméje" c. könyvében - úgynevezett nem rekurzív matematikai problémák csokorba gyűjtésével - megmutatta, hogy egy számítógép nem másolhatja le az emberi gondolkodást, még annak legegzaktabb, matematikailag pontosan leírható részét sem. Azt bizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények alapján működő gép , és az emberi elme mindig is többre lesz képes, mint parányi kapcsolók és huzalok tetszőlegesen bonyolult szerveződése, ezért az embert legyőző mesterséges intelligencia elméletének önjelölt császárai ‘meztelenek’. A mesterséges intelligencia az ember kiváló segítője lehet, de negatív értelemben túlnőhet az emberen . Ha emberbe épí- tik, az már egy másik minőség, és csak remélni tudom, hogy ezt a lényt az ember fogja irányítani hátrányos manipuláció nélkül. A mi döntésünk , hogy civilizációnk a fejlődési fa melyik ágán megy tovább, vagy továbbmegy-e egyáltalán. Csak remélni merem, hogy a fejlődésünk sikeres lesz, még akkor is, ha Vörösmarty szerint "az emberfaj sárkányfog- vetemény".
Mesterséges intelligencia és az emberi tudat
Helyettesítheti a mesterséges intelligencia az emberi tudatot vagy összeolvad- hat vele? A tudat, az emberi érzelmek és az emberi kreativitás helyettesítése. - A Tudat oldalon leírtak alap- ján valószínűtlen, hogy a mesterséges intelligencia helyettesíteni tudja az emberi tudatot, érzelmeket és kreativitást. Az “MI” soha nem fog emberi érzelmeket érezni, mert nincs emberi teste - ha érzelmeket mutatna, az nem lenne azonos az emberével, és soha nem fogja megérinteni az emberi ihlet, vagy a flow jelenség. Nem fog szabadidejében magától töprengeni például olyan problémákon, hogy mi lehet az élet értelme, vagy hogy tetszik-e neki egy festmény. Tetszetős eredményeket ugyan elérhet, de véleményem szerint sohasem jut el az emberi kreativitás olyan fokára, hogy csak egy példát mondjak, versírásban elérje a legnagyobb költők színvonalát, - bár manapság ezt egyre nehezebb körvonalazni - és talán az intuitív műfordítás színvonalát sem. Az MI egyébként betört a képzőművészetbe is. Egy példa erre Jason Allen ‘Théâtre D’opéra Spatial’ című, a Midjourney nevű mesterséges intelligencia által létrehozott ‘festménye’, mely 2022 díjat nyert egy művészeti versenyen. A kép nagy vitát váltott ki, sok grafikus és illusztrátor tiltakozott, mások viszont nem találtak kivetnivalót eb- ben. Arra viszont fontos rámutatni, hogy a program azt használja fel „inspirációként”, amit korábban élő személyek megalkottak. Lopott szépség? Az ember és a gép összeépítése. - Mi lehet a realitása a fenti, Kurzweil által elképzelt megoldásnak? Szerinte fokozatosan olvad egybe az ember és a gép, majd hamar a nem biológiai intelligencia válik dominánssá. Ekkor még min- dig emberek maradunk, de “hihetetlen mértékben kitágul majd annak a fogalma, hogy mit jelent embernek lenni”. Amint megjelenik a mesterséges szuperintelligencia, lehetőség nyílik arra, hogy elménket az emberi testnél sok szempontból praktikusabb, de legalábbis tartósabb és könnyebben karbantartható fizikai testekbe áthelyezzük. Kurzweil a 2005-ben írt könyvében azt állítja, hogy aki mostantól számítva még 20 évig él – a modern tudományos eredményeket alkalmazva erre márpedig sokaknak van esélyük –, az tulajdonképpen örökké élhet. A tudományos és technológiai fejlődésnek erősen növekvő szakaszában vagyunk, bár ez a fejlődésnek csak egyik ele- me. Az igazi fejlődéshez több tudás, és érzelmi intelligencia is szükséges. Lehet, hogy Kurzweil jóslataiból egyes dol- gok megvalósulnak, - az emberi tudat és a mesterséges intelligencia minőségi különbsége miatt azonban alig hihető, hogy összeolvasztásuk lehetséges, hiszen azt sem tudjuk pontosan, hogyan működik az agy, és mi a tudat, illetve amit tudunk, az csak fokozza a rejtélyeket.