Részletek Seth tanításaiból

Teljes énünk (Lélek) - Minden Létező (Isten)

Létezésünk alapja. Seth egyik alapvető információja az, hogy halhatatlan lények (lelkek) halhatatlan részei vagyunk, a lelkek pedig ‘Minden Létező’ (Isten) részei. - ‘Minden Létező’ és a lelkek, továbbá a teremtményeik egy dina-- mikusan fejlődő kozmikus hálózatot alkotnak, amiben minden rész kreatív teremtőerővel rendelkezik, és a rendszer állandóan tanítja önmagát. ( lásd még a magyar Seth portál ismertetőjét). A gondolat által teremtett világ elképzelése nem új, de a hozzáfűzött magyarázat az: Isten önállóvá vált, sokdimenziós szellem-részei, akiknek a fizikai életbe történő materializált kivetítései vagyunk, többek között ezen a módon “upgradelik” magukat és minket, az “avatar”-jaikat . - Az említett hihetetlen képességű szellem-részek (akiket Seth entitásnak vagy teljes énnek, mi léleknek nevezünk) egyszerre több, egymástól különböző kivetített életet élnek a mi világunkban - továbbá más fizikai, és nem fizikai világokban is. “Életpálya modell” . Seth egy olyan birodalomba enged bepillantást, amiben szellemlények az életeiket sok ‘pályán’ / dimenzióban játsszák, azaz párhuzamosan sokféle életet élnek. A lelkek folyamatosan új és újabb életeket képzelnek el, - amelyek azonnal "kivetítődnek", egyesek materializálódnak is a hozzájuk tartozó környezettel együtt, - ez a létezésmódjuk. Egyszerűsítve ez kicsit olyan, mintha te "óriástudaként" egyszerre gondolnál arra, hogy az Alpokban síelsz, Bangladesben egy szeméttelepen turkálsz, Egyiptomban a Fáraó egyik papjaként áldozatot mutatsz be, vagy egy nem materiális világban testetlen lényként fényházakat építesz. Gondolataid olyan intenzívek, hogy ezeknek a “szerepeknek” saját részeidként fejlődési céllal önálló létezést és speciális tudatot adsz. Ahogy a színházi rendező más-más álarcot vetet fel a színészeivel, a lélek, a legnagyobb rendező, ugyanezt teszi saját magával, számtalan életet / szerepet játszik különböző világokban . A “színdaraboknak” persze céljuk is van. A lélek, mint több-dimenziós személyiség, ezekben tanulja meg saját cselekedeteit. - Pózok, viselkedésminták, szemléletmódok végtelen variációját próbálja ki az életein keresztül azért, hogy fejlődhessen , és a részei is fejlődjenek, - közben másokat is megváltoztat. A mi világunk csak egy, a többi megszámlálhatatlan világ között. Ebben a rendszerben nem igazán tudunk arról, hogy a lélek önállósult " periszkópjai " vagyunk, mert a szerepre koncentrálás "leárnyékolja" a belső kapcsolatot, ez azonban a mélyben mégis létezik (Seth szerint kívánatos lenne e kapcsolat tudatosítása, lehetőség lenne rá) . Ugyanakkor a lélek tudatában van minden élete minden tapasztalatának, másfelől minden életében óhatatlanul közös vonások, hasonlóságok találhatók, hiszen őket egyazon identitás teremti. - Magas szintű virtual reality (látszólagos valóság) az életünk? Nézőpont kérdése. Valójában lelkeink részeként igazi valóságban élünk, aminek alapjait ők teremtették, de azt, hogy emberként mit teszünk, azt mi. Seth szerint barátságosabb és kreatívabb lenne a valóságunk, ha kollektíve tudatában lennénk e spirituális kapcsolatnak. Egyes vallási tanítások szerint sem vagyunk azonosak a testünkkel, hanem örök lelkek vagyunk. A két különálló, mégis összefüggő világ együtt, egymással kapcsolatban létezik, és az egyik éppolyan valóságos, mint a másik (a gondolatok “átszivárgására” lásd Paul Davies és Fred Hoyle véleményét az ihlet oldalon A kreativitás robbanása alcímben). Seth: “az embernek nem lelke van, hanem az ember maga a lélek”. Minden lehetőség valóra válik . S eth a fenti leírásra még rátesz egy lapáttal. "Számodra úgy tűnik, hogy a valóság azokból a cselekedetekből áll, amelyeket a választás nyomán valóban végrehajtasz. Azok, amelyeket elvetsz, nem számítanak, ...holott minden gondolatod megvalósul, és minden lehetőség kiaknázódik... Vegyünk egy példát. Épp egy könyvet olvasol, amikor megszólal a telefon. Egy barátod találkozni szeretne veled délután ötkor. Meghányod-veted magadban a kérdést. Lelki szemeiddel látod magad, amint:  A) nemet mondasz, és otthon maradsz;  B) nemet mondasz, és valahova máshová mégy ötre;  C) igent mondasz, és megjelensz a találkozón. Ebben a pillanatban mindezeknek a lehetőségeknek van valóságosságuk. Mindegyik megvalósulhat a fizikai valóság keretei között. Mielőtt meghoznád döntésedet, e lehetséges cselekedetek mindegyike egyaránt érvényes. Végül kiválasztasz egyet közülük, és e döntésed által a három esemény közül az egyiket fizikaivá teszed. Ez az esemény aztán szépen beilleszkedik a mindennapi életedet képező események láncolatába. • A többi lehetséges cselekedet azonban éppoly érvényes marad , mint annak előtte volt, bár a döntésed nyomán fizikailag nem valósulnak meg . Attól még ugyanúgy végbemennek , mint az, amelyik mellett végül is döntöttél...Kezdetben minden cselekedet mentális cselekedet. llyen a valóság természete. Ezt a mondatot nem lehet elég nyomatékkal hangsúlyozni. Tehát minden mentális cselekedet érvényes. Léteznek , letagadni sem lehet őket. • Ezeket nem fogadod el fizikai eseményként, tehát az erejüket, tartósságukat sem érzékeled. Érzékelésed hiányossága azonban nem semmisítheti meg ezeknek az eseményeknek az érvényességét. Ha eredetileg orvos akartál lenni, de végül is más pályára mentél, akkor létezik egy olyan lehetséges valóság, amelyben orvos vagy . Ha vannak kihasználatlan képességeid, akkor azok valahol másutt hasznosulnak..." • “…A lélek különben is úgy írható le, mint egy sokdimenziós, végtelen cselekedet, amely által minden apró lehetségesség létezővé, valóságossá válik valahol. Egy végtelen, kreatív cselekedet, amely végtelen dimenziókat teremt önmagának, hogy lehetővé tegye önnön kiteljesedését.” (Seth könyve : A lélek örök érvényessége). Seth szerint a lélek a mentális valóságokat is a saját "élő" valóságának tekinti. Bele tud menni a fent jelzett X1, X2, X3 stb. eseménybe, - végigkövetheti és megtapasztalhatja az összes alternatívát, míg az ego - a korlátai miatt - csak a kiválasz- tott X eseményt éli át. (Seth megszólal ). Ez a modell különös módon hasonlít Hugh Everett sokvilág elméletére, bár ott az elágazó Univerzumok mind fizikaiak. • Sok Sci-Fit olvastam / láttam, amelyekben az emberi képzelőerő szélsőséges, meglepő világokat vetít elénk, de Seth világai mindezt nagyságrendekkel felülmúlják, működésük emberi ésszel alig felfogható. Ezt a mechanizmust korlá- tozott képességeink miatt Seth is csak megközelítőleg tudta számunkra “lefordítani”. A lelkek célja a kreatív világok / életek folyamatos teremtésével a tapasztalat- szerzés, a tanulás és a folyamatos fejlődés. - A lélek számára egyetlen élet  kevés az önmegvalósításra, de a lélek több, mint a párhuzamos életei (személyiség-töredékei) összege. A lelkek és Isten . A lelkek egymáson áthatolva információt cserélnek, illetve egymással halmazokat / clustereket képeznek. Isten ( Seth szerint ” Minden Létező ”) maga is az ilyen részekből álló, önmagát tanító dinamikusan fejlődő rendszer, de Isten is több, mint a részeinek összege. Isten a hálózat központjaként mindenről tud: minden lehulló verébről, hiszen azonos minden lehulló verébbel. A mi világunk . Seth szerint a mi világunk - amit Minden létező (Isten) teremtett , és a lelkeink telepatikus együtt-működése révén tart fenn - egy sajátos, korlátozott világ, de a fejlődés fontos, újszerű terepe. Ahhoz, hogy ebben a világban létezni tudjon, a lelkünk egy része (‘belső én’) a földi testet - amely tudatos anyagból áll - úgy ölti magára, mint az űrhajós a  szkafandert . - "Amikor reggel felkelsz, gondolj arra, milyen értékes kiváltság: élni, lélegezni, gondolkodni, örülni és szeretni." (Marcus Aurelius ). Életünk minden mozzanata a lelkünknek - és természetesen magunknak is - új tapasztalatot és fejlődési lehetőséget ad. Ez a folyamat interaktív, a lelkünkkel együtt teremtjük a valóságot. ”Úgy is lehet fogalmazni, hogy állandóan teremted a lelkedet, és a lelked állandóan teremt téged” - mondja Seth. - A mi világunk - kapcsolata ink . Lelkünk a születésünk előtt kiválasztja a feladatokat és a szüleinket, hogy fejlődési terve sikerüljön: "Minden egyes személy megválasztja szüleit; a környezet és öröklés tekintetében egy jellegzetességekből, attidűdökből és képességekből álló tárházat fogad el, melyből a fizikai életben meríthet. Mindig van ok, s így minden egyes szülő minden egyes gyermek számára egy elmondhatatlan szimbólumot reprezentál, s a két szülő gyakran kirívó szembenállásokat és különböző valószínűségeket képvisel , hogy a gyerek elütő valóságokat hasonlíthasson össze és állíthasson szembe..." (Seth- könyv: Az "ismeretlen" valóság I. kötet). Véleményem szerint ehhez érdekesen kapcsolódik Szondi Lipót sors-analízise: SzL1 SzL2 . Szondi szerint velünk született és magunkban hordozott ösztöneink vezetik a párválasztásunkat, a szakma-választásunkat, sorsunkat befolyásoló tényezőket, betegségeinket, sőt még a halálunkat is ( SzL3 ). - Hasonló gondolatokat fejt ki Orvos-Tóth Noémi az “Örökölt sors” c. könyvében, miszerint felmenőink életének történései - így traumái is - sejtszinten öröklődnek az utódokban, és mindez hatással van a jelenünkre. Seth a tudásról , a génekről és a fizikai formáról ezt mondja: “A tudást az anyagi világban, biokémiai szinten bizonyos mértékig a gének viszik tovább , de ez tulajdonképpen az “előző” életekben megszerzett és megőrzött belső tudás megjelenése az anyagban. Az emberi lény nem a születésekor zuhan bele a létbe, hogy fáradságos munkával elölről kezdje a tapasztalatszerzést.Ha így működne a dolog, még mindig a kőkorszakban tartanátok." (Seth megszólal ). "Minden belső Én (a lélek bennünk megnyilvánuló része), amikor új testet ölt fel, a teljes genetikai szerkezetébe beülteti azoknak a ‘múltbeli’ fizikai formáknak az emlékét, amelyekben valaha megjelent. A jelenlegi jellemzők többnyire leárnyékolják a múltbeliket. Ezek meghatározóak, amazok rejtett módon vannak jelen - beépülve a kód mintájába. A jelenlegi test fizikai mintája tehát az Én korábbi fizikai formáinak, azok erősségeinek és gyengéinek genetikai emléke." (Seth könyve: A lélek örök érvényessége). Kapcsolatunk a lelkünkkel egy sajátos szimbiózis: álomállapotban folyamatos vele az információcsere, hiszen egyfelől a része vagyunk, ugyanakkor a számára újszerű, és önállósult létezést képviselünk. Nem vagyunk a lélek bábja, önálló tudatformaként a lélek titokzatos fejlődési tervét az életvezetésünkkel már mi hajtjuk végre. Mindez a mi rendszerünkben, a szellemi létformától eltérő másik valóság-szinten történik, de a fejlődési folyamat számtalan lehetőségével. - Ez a kapcsolat kicsit hasonlít Dsuang Dszi álmához Szabó Lőrinc versében. A mi világunk - s zíndarab . Színdarabot játszunk, ahol mi vagyunk egyszerre a színész és a rendező. A környezetünk (a "díszlet") - amely dinamikus kölcsönhatásban áll adottságainkkal - gyakran igen kemény korlátokat, de lehetőségeket is ad, amiben a “dar abot” szabad akaratunk alakítja, minden pillanatban több választási lehetőséggel. Ennek kimenetele a lelkünknek is új tapasztalatot ad. Lényeges, hogy az események sehol nincsenek eleve elrendelve , a Tervező helyet hagyott az "isteni meglepetésnek". Fejlődésünk - korlátainkat figyelembevéve rajtunk múlik (ismerd meg  önmagad). Az ördög és a pokol  nem létezik, sajnos ezeket mi teremtjük magunknak. (Seth irodalmának csak egy részét, bár a leg- fontosabbnak mondott részét olvastam, de itt csak részben értek egyet Seth-tel. A halálunk utáni pokolban én sem hiszek, de a természeti katasztrófák, járványok, betegségek, balesetek tőlünk jórészt független okok miatti földi poklot jelenthetnek, amiket a mi világunk adottságaiként kénytelenek vagyunk tudomásul venni, mégha egyesekkel szem- ben idővel képesek is vagyunk védekezni).- - Ugyanakkor nem vagyunk egyedül. A színpadon lévők - eltérő körülmények között ugyan, de - hasonló cipőben járnak, az ő “játékuktól” is függ, hogy a darab hogyan alakul, amiben a legfontosabb a pozitív együttműködés. Ez nem megy magától, sok "próba" az ára az értelem és az érzelmek területén egyaránt. Seth: “Az entitások vagy lelkek kiküldik önmaguk részeit, hogy azok megnyissák a valóságnak olyan útjait, amelyek különben nem léteznének. A háromdimenziós Én, aki ebben a valóságban él, tökéletesen erre állítja figyelme fókuszát. Az energiát és az erőt egy belső tudat forrásából meríti. Meg kell azonban értenie színészi mivoltát, és ‘végül’ a szerepből a megértés további fokozatain keresztül vissza kell térnie az entitáshoz.” A mi világunk - s zereposztás . A fejlődés rendszerében van azonban egy minimális követelmény. Seth : - Minden ember úgy születik, hogy megtapasztaljon három szerepet: az  anya , az apa és a gyermek szerepét. Tulajdonképpen két élet is elég volna, hogy az ember megélje ezt a hármat, de egyes esetekben a személyiség nem jut el a felnőttkorig. És ami még ennél is fontosabb: a lehetőségek legteljesebb kihasználása. Seth szerint a lélek vagy entitás mindig a keresés vagy tanulás állapotában van, a fejlődés állapotában, amely szubjektív tapasztalást jelent, nem olyasmit, aminek köze volna az i dőhöz vagy a térhez. Fent már említettem, hogy ebben a rendszerben nem igazán tudunk arról, hogy a lélek önállósult "periszkópjai" vagyunk, mert a szerepre koncentrálás "leárnyékolja" a belső kapcsolatot (de lehetőség van e kapcsolat tudatosítására) . Az Ego (a lélek ‘külső Énje’) , szereti önmagát a kormánykeréknél álló hajós- kapitánynak tekinteni, mivel ő foglalkozik közvetlenül a fizikai valóság gyakran viharos tengerével, és nem akarja, hogy e feladat ellátásában megzavarják... ”Az Ego, amelyről azt hiszed, hogy veled azonos, nem lát okot arra, hogy tudomásodra jusson olyan információ, amelyről azt gondolja, hogy mindennapi életedben nem hasznavehető”. Ez a létezésmód emlékeztet a kvantumfizikus David Bohm holografikus Univerzum elméletére , amely szerint a világ megfogható képe csak másodlagos valóság. A keleti vallásoknak is fontos alapgondolata, hogy az érzékszerveinkkel tapasztalható valóság csupán egy felszín, olyan, mint valami díszlet, amely mögött egy más természetű, mélyebb valóság lappang. A mi világunk - alsó tagozat. Seth: “Az emberiség sokkal több, mint a fizikai megjelenése. Te a fejlődésnek csupán egyetlen szakaszát látod. Amikor az egyén elhagyja a rendszereteket, más rendszerekbe megy át. Megtanulta az ábécét - de ez minden. Vannak kivételek - olyan identitások, akik úgy döntenek, hogy vissza- térnek tanítani. Ők nem tartoznak, hogy így mondjam, egy csapatba azokkal, akiknek a »reinkarnációs« ciklusa még nem fejeződött be. Visszatérhetnek akár erőszakot is elviselni, mint az, aki a vademberek között, a dzsungelben létesít iskolát.” Seth pl. Albert Schweitzerre is gondolhatott, aki a dzsungelben kórházat épített, de tanított is.