A Világegyetem (Kozmikus Elme) arcai: interaktív - kvantum-vákuumból

kiemelkedő - holografikus

 Interaktív Világegyetem Isten így szólt Ábrahámhoz: "Ha én nem lennék, te nem lennél itt." "Tudom, Uram" válaszolta Ábrahám, "de ha én nem lennék, senki nem gondolna Rád." (Régi zsidó bölcsesség - Timothy Ferris “A Világmindenség” c. könyvének ‘Helyünk a világban fejezetéből). A ‘koppenhágai Interpretáció’ a kvantummechanika egyik értelmezése. Kvantumfizikai kísérletek bizonyítják, hogy egy elektronnak már a megfigyelése is hat a tulajdonságaira. A kísérletek arra engednek következtetni, hogy a megfigyelés egyfajta teremtő aktus, azaz a tudat teremtő módon vesz részt a folyamatban. Ennek alapján egyes tudósok szerint a Világegyetem is csak a megfigyelők révén válik valóságossá. Ezek a dolgok egy olyan interaktív Világegyetemet takarhatnak, amelyet (részben) mi alakítunk . J. A. Wheeler (1911 – 2008), a híres amerikai elméleti fizikus felvetése szerint olyan univerzumnak vagyunk a részei, ami folyamatban lévő mű; aprócska foltjai vagyunk a világegyetemnek, mely önmagára tekint – és építi önmagát . Nemcsak a jövő nem meghatározott még: a múlt sem az . Az említett jelenségek teljesen felrúgják azt, amit eddig a világról tudtunk: úgy néz ki, hogy a tudat alakítja a v alóságot. Wheeler nézetei szerint az egész univerzum minden pillanatban tele van olyan eseményekkel, ahol számtalan kölcsönhatás lehetséges kimenetelei válnak valóssá, s ahol a kvantummechanikában benne- rejlő határtalan változatosság fizikai kozmoszként nyilvánul meg. S mi csak egy apró részét látjuk ennek a kozmosznak. Wheeler azt gyanítja, hogy az univerzum legnagyobb része hatalmas bizonyta- lansági felhőkből áll, melyek még nem léptek kölcsönhatásba sem tudatos megfigyelővel, sem egy kupac élettelen anyaggal. Wheeler az 1999-es önéletrajzában három periódusként írja le saját intellektuális fejlődését.  Az első periódusban, amely karrierje kezdetétől az 1950-es évek elejéig tartott, annak a bűvöletében élt, hogy  minden részecske.  Második periódusát – nagyjából 1952-től, amikor saját szavaival „beleszeretett” az általános relativitás és gra- vitáció elméletébe –, gondolkodását az határozta meg, hogy a részecskék valójában az elektromos, mágneses és gravitációs mezők megnyilvánulásai, vagyis  minden mező.  Amikor az életrajzát írta, Wheeler már olyan világot látott maga előtt, amely- ben  minden információ. „Minél jobban tanulmányoztam a kvantum misztériumát és azt a különös képességünket, hogy felfogjuk a világot, amelyben élünk, annál inkább láttam a logika és az információ szerepét a fizikai elmélet alapjaiként.” - Felvetődik a kérdés, hogy honnan van az információ? Vajon jogos-e azt feltéte- lezni, hogy az  információ egyben kommunikáció is, és hogy az információ mögött intelligens Elme áll, ahogy Planck tanította? Egy kapcsolódó érdekesség: a Portsmouthi Egyetem fizikusának, Melvin Vopsonnak a kutatása szerint az egész világegyetem és a mi objektív valóságunk nem több egy szuperfejlett virtuális valóság illúziójánál. Ahogy az Indy100 írja, a fizikus kijelentette, hogy a fizikai valóság információdarabokból áll össze, és hogy elmélete szerint az információ lehet a titokzatos sötét anyag, ami az univerzum közel egyharmadát alkotja, és amiről szinte semmit nem tud a mai tudomány. Az emberiség nagy tudásra tett szert a környezete megismerésében, de minél több dolgot ismerünk meg a világ- ról, annál több új kérdőjel keletkezik. A Kozmosz engedi magát megismerni, mégis elfátyolozza az alapvető kérdéseket. Nem ismerjük a Kozmosz igazi szerkezetét, a tömegének 95%-át kitevő ún. sötét energia és sötét anyag és még sok minden rejtély előttünk (a korábbi elképzelésekkel ellentétben a sötét energia a fekete lyukak belsejében található) . Nem ismerjük, hogy mi az egyébként létező telepátia , a  távgyógyítás , a “tisztánlátás" vagy éppen az evolúció valódi mechanizmusa; lehet, h ogy a módszereinkben van hiba. • Érdekes adalék környezetünk megismerése kapcsán Edmund Husserl német filozófus (1859 – 1938) tudománykritikája, amit Karsai Gábor fogalmaz meg egy írásában: “…Husserl szerint.. a tudományok megfeledkeztek környező világunk tapasztalásának szubjektív (emocionális, intuitív stb.) tartalmairól. Hétköznapi valóságunk nem egy matematikailag determinált, tehetetlen és mechanikus világ, hanem »eleven mező, hangulatoknak és átváltozásoknak alávetett nyílt és dinamikus táj«. Még a tudósok is ebből a meghatározatlan tapasztalati mezőből kiindulva vizsgálódnak, a szubjektív tapasztalás eleven pulzálása nem szakítható ki az elemzett dolgokból. Sohasem válhatnak a világ puszta szemlélőivé, mert motivációikat, emócióikat, értékeléseiket, értelmezéseiket mindig ebből a nem-teoretizált, spontán módon megélt tapasztapasztalati világból  merítik…” • A téma művelődéstörténeti értelmezését lásd még Hankiss Elemér esszéjében: Kvantummechanika és az élet értelme.  Ákása mező, kvantumvákuum A jelenségek tér-idõ világa mögötti láthatatlan valóságot az ókori indiai bölcselet ákásának nevezi: “Ez egy, a mindenséget betöltő, mindenen átható, láthatatlan anyag, amelyből minden anyagi jelenség kialakul. Az ákása mozdulatlan, elsődleges mivoltával nem szerepel a világ életfolyamatában, mert a létfolyamat azáltal áll elő, hogy az egyetemes, központi Akarat, a Létforrás Ereje, mozgásba hozza.” A modern fizikában az ákását egyesek a meglehetősen rejtélyes kvantum- vákuummal azonosítják. - Grandpierre Attila meghökkentő gondolatmenete szerint a kvantum-vákuum áthidalja az egyébként áthidalhatatlannak látszó szakadékot a szellem és az anyag között. A kvantum-vákuum a Kozmikus Elme kesztyűje, ezzel irányítja az anyag mozgását szerte a Világegyetemben, egyetlen téren viszont nem a Kozmikus Elme irányít: szervezetünkön, elménken belül nekünk adta át az irányítást . - Hasonló Fred Hoyle - az egyik legnagyobb kozmológus – véleménye. „Fred Hoyle meggyőződése az volt, hogy a Kozmoszt egyféle szuperintelligencia szabályozza, aki vagy ami (sic!) a kvantumfolyamatokon át irányítja a fejlődést ... A szuperintelligencia kész gondolatokat ültethet el az emberi agyban. Hoyle szerint ez a matematikai vagy zenei ihlet alapja.” - Érdekes, hogy egy hasonló fogalom a filmvilágba is beszivárgott: “ Az Erő legyen veled!” szállóige talán egy ilyen erőtérre utal a Star Wars filmsorozatban.  Holografikus Univerzum A dolgok egy másik, - a fentiekkel mégis összefonódó - radikális megközelítése David Bohm kvantumfizikus elmélete, aki az Univerzumot differenciált és mégis osztatlan egészként írja le. Véleménye szerint a fizikai valóság nem különálló tárgyak gyűjteménye, hanem osztatlan egész, amely állandó dinamikus mozgásban van, amelynek minden része "összekapcsolódik és egyesül egy teljes egészben." Ez az osztatlan egész egy állandó áramlás és változás , egyfajta láthatatlan éter, amelyből minden dolog ered, és amelybe végül minden feloldódik, - még az elme és az anyag is egységesek, ugyanígy az élő és élettelen entitások sem különállóak . Bohm ezt az áramlást holomovement -nek nevezi. Bohm szerint mindaz, amit a mi világunknak érzékelünk, valami sokkal valóságosabbnak a tükröződése, amely a teremtés egy mélyebb síkján megy végbe. Szerinte (a korábban már említett) Alain Aspect  ered- ményei közvetve az objektív valóság cáfolatát jelentik: az Univerzum kézzelfogható szilárd formája csupán látszólagos, a mindenki által megélt valóság egy gigantikus hologram . Karl Pribram , a Stanford egyetem neurofiziológusa hasonló eredményre jutott. Az emlékeket nem neuronok vagy idegsejtek kis csoportja őrzi, hanem idegi impulzusok mintázatába kódolva hordozzuk, ahogy a lézerfény interfe- renciája elmenti a holografikus képet: az agyunk holografiku s tár. (A hologramról  röviden ) . Bohm és Pribram elmélete szerint a világ megfogható képe csak másodlagos valóság, a tényleges környezet frekvenciák holografikus kavalkádja. Ebből a holografikus agy csupán néhány fontos frekvenciát választ ki, és érzékszervek jeleként értelmezi. Eközben az objektív valóság teljesen elsikkad. Keleti vallások már régóta azt tartják, hogy az anyagi világ illúzió, és bár azt gondolhatjuk, hogy fizikai lényként mozoghatunk a fizikai világban, ez is csak képzelődés. Valójában vevő-készülékek vagyunk a frakvenciák tengerében, és amit kiszűrünk ebből a kavalkádból, az csak egy szelete a valóságnak. A részecskéket azért látjuk egymástól elválasztva, mert csak a valóság egy szeletét érzékeljük. Az ilyen részecskék nem különállóak, hanem részei a mélyebben meghúzódó egésznek, amely holografikus oszthatatlanként viselkedik. És mivel a fizikai valóságban mindent ez épít fel, az univerzum is csak egy illúzió. A világegyetetemnek ezen fantomszerű viselkedése mellett más megdöbbentő tulajdonságai is lehetnek. Ha a szubatomi részecskék csak látszólag szétválaszthatóak, az annyit is tesz, hogy a valóság mélyebb szintjein a teljes világegyetem összefügg . Az emberi agyban meghúzódó szénatom elektronjai kapcsolatban állnak a Nap vagy tetszőleges távoli csillag felszínén lévő hidrogén-atomok protonjaival. Az elméletnek mély  filozófiai vonatkozásai vannak. Olyan világnézetet ad, amely lehetővé teszi a fizikai jelensé -gek átfogó megértését, és azt sugallja, hogy az anyagi és a tudati világ ugyanazon egyetlen, töretlen és totális mozgásfolyamat része. Mindez hasonlít Platón ideatanára, Eckhart mester misztikus  gondolataira, A.N. Whitehead folyamat-filozófiájára, vagy Seth (lásd a DOCTOR WHO 2 blokkot) leírásaira. • Bohm elmélete mellett más - részben hasonló - megfontolások is léteznek a holografikus univerzumról, ilyen pl. Juan Maldacena vagy Kostas Skenderis elméleti fizikusok modellje, mely szerint nem lehetetlen, hogy Univerzumunk csak egy másiknak a vetülete. Sk enderis szerint bár Einstein relativitáselmélete szinte minden nagy léptékű dolgot megmagyaráz a világegyetemben, ha az Univerzum eredetét és mechanizmusát a kvantumok szintjén vizsgáljuk, nem sokat segít. • A témakörrel Michael Talbot is részletesen foglalkozik a  Holografikus Univerzum c. könyvében ( magyarul is megjelent). A könyv ismertetője szerint “Az elképzelés, hogy a Világ- mindenség egy egységes mezőként mind az Anyagot, mind a Tudatosságot magában foglaló hatalmas hologram - egyfajta elmeszülemény, amit legalábbis részben az emberi elme hoz létre - biztosan izgalomba hoz mindenkit, aki már feltette magának az ominózus kérdést: Mi a valóság?... Ez a figyelemreméltó újfajta univerzum-látásmód megmagyarázza nemcsak a fizika mindezidáig megoldatlan rejtélyeit, hanem az olyan titokzatos jelenségeket is, mint a telepátia, testen kívüli élmények, halálközeli élmények, „tisztánlátó" álmok, sőt az olyan vallásos , spirituális élményeket is, mint az egység érzését a Világmindenséggel, valamint a csodálatos gyógyulásokat.”  Keleti vallások Már szó volt róla, hogy ez a látásmód rokon a védikus, a buddhista, illetve kínai bölcseletekkel, vallási irányzatokkal: "A keleti vallások fontos alapgondolata, hogy az érzékszerveinkkel tapasztalható valóság nem a végső valóság. Az csupán a valóság felszíne, olyan, mint valami díszlet, amely mögött egy más természetű, mélyebb valóság lappang, ámde ezek között a határvonal homályos, elmosódott, nem teljesen definiálható. Hogy mi a mélyebb valóság lényege, azt szavakban megmagyarázni nem lehet. Bármiféle szöveges magyarázat hasonló akadályba ütközik, mint amikor egy született vak embernek kell megmagyarázni a citromsárga és a narancssárga színek közötti különbséget. A kínai bölcs Lao-Ce szerint az igazi „TAO” szavakban ki nem fejezhető." (Héjjas István: A keleti vallások filozófiája és világképe ) A többszintű valóság nem új gondolat, vallási filozófiák is leírják, esetenként bizarr  okfejtéssel.