AGYMŰKÖDÉS – TUDAT – SZUBJEKTÍV ÉRZÉSEK A tudatos agy alighanem a tudomány legnagyobb megoldatlan problémája. Nem sikerült megmagyarázni az öntudat és a szubjektív érzések eredetét, és azt az ellentmondást, amely a szabad akarat és a természet oksági törvényei között feszül. Az emberi agy az eddig ismert legbonyolultabb struktúra. Kb. 100 milliárd neuronból áll, és minden egyes neuron önma-magában is adaptív képességű. Egy-egy neuronnak akár 10 ezer szinaptikus kapcsolata lehet, és ezek elosztott párhuza-mos működésű rendszert alkotnak, amelyben anatómiailag felismerhető eltérő funkciójú régiók (látás, beszéd, motorikus stb. központok) vannak, amelyek aktivitása műszeresen külön-külön mérhető. Azelképesztőtulajdonságú,ésaműködéséttekintveszintekiismerhetetlenagyazonban mégsemfoghatófelúgy,mintvalamifélebonyolultszámítógép,azinformáció-ésmemó-riakezelésükteljeseneltérő.Aszámítógépráadásulcsakolyanműveleteketvégez,ame-lyeketbeleprogramoztak.Amesterségesintelligencianemfogszabadidejébenmagától töprengenipéldáulolyanproblémákon,hogymilehetazéletértelme,vagyhogytetszik-e neki egy festmény. Afilozófusokésatudósokévtizedekótaháborúbanállnakegymássalabbanakérdésben, hogymiaz,amiveltöbbazember,mintegykomplexrobot.Miértnemvagyunkpusztáncsakfejlettbiológiairobotok,amelyekmagasszintenképesekbefogadni,eltárolniésfel-használniazinformációt,hatékonyanreagálnialegkülönbözőbbingerekre,pl.azajokra,a szagokra, vagy akár egy forró serpenyőre, de mindezt lélektelenül, belső élet nélkül?A Nobel díjas osztrák fizikus, Erwin Schrödinger annakidején ezt így fejezte ki:„Megdöbbent,mennyirehiányosazengemkörülvevővalódivilágrólmegrajzolttudományos kép.Rengetegtényszerűinformációtközöl,atapasztalatainkatlenyűgözőrendszerbeszedi, azonbanhallgatmindenolyandologról,amiigazánközelvanaszívünkhöz,amiténylegesen számít.Egyszótnemmondapirosróléskékről,akeserűrőlésédesről,afizikaifájdalomrólés fizikaiélvezetről;semmitnemtudaszéprőlésacsúnyáról,Istenrőlésazörökkévalóságról.” (Erwin Schroedinger: Nature and the Greeks. Cambridge University Press, 1954, 93).A.N.Whiteheadnézőpontjábólazegészélőkörnyezetvalamiképpenénünkrészének tekinthető,hiszenbelőletáplálkozunk,sajátítunkkielemeket,belőlefogadunkbe hatásokat,"benneélünk,mozgunkésvagyunk"...Szerinteazemberitudatvagyértelem valójábanegysokkalmélyebbkreativitásvagyteremtőerősajátosfelfokozódása...A receptivitás,akülsőhatásokbefogadásamindenlétezőbenkiegészülvalamiféle spontaneitással,szabadön-éskörnyezetmeghatározással.Avilág,atermészet,akörnye-zetnemhatásbefogadásokpusztaösszessége,hanemélőésdinamikuskölcsönhatások komplex egésze, hálózata, nyílt rendszere.Egy radikális vélemény.DavidJ.Chalmersprofesszora90-esévekbenfeltetteakérdést:Vajonmiértváltanakki bennünkérzéseketésérzelmeketakülvilágbólérkezőingerek,miazoka,hogyvanbelső lelkiéletünk,hogyszépnektartunkegydallamotvagyegyműtárgyat,hogyképesek vagyunkszenvedéstésboldogságotérezni?...aszubjektivitásérzésére,ajátékoskedv,a fájdalom,azélvezet,akékszín,ésarózsaillatszubjektívtapasztalásáraszerintenincstudományos magyarázat.Crick és Koch 1990-ben publikált elmélete szerint a nagyagykéregben mérhető 35–75 Hz közötti frekvenciájú oszcilláció lehet a tudatosságalapja.Chalmersszerintazonbanezcsupánegyikjeleatudatosságnak,denemazoka.Egymásikmegközelítésa tudatosságglobálismunkatérelmélete,amelyetBaarsdolgozottkiéspublikált1988-ban.Chalmers-bárelismeriezenelméle-tekszámoshasznoseredményét-mégisúgyvéli,hogyvalamennyiismertelméletmegkerülia„nehéz”problémát,ésegyfajta pótcselekvésként valami mást magyaráznak meg, mint ami a lényeg. Az egyébként agnosztikus Chalmers elvetette ezeket a neuro-fiziológiai magyarázatokat, mert szerinte nem adnak kielégítő vá-laszt az igazi nehéz kérdésre. Szerinte a tudat nem vezethető vissza semmiféle fizikai, biokémiai, bioelektromos, neuro-fiziológiai folyamatra. Az erkölcs, a lelkiismeret vagy az esztétikai érzés mögött nem áll fizikai magyarázat. Ha pedig a tudatot nem lehet visszavezetni egyszerűbbjelenségekre, vagyis ha nem létezik reduktív modell, akkor az egyetlen megoldás egy nem reduktív modell lehet. Szerinte egyet-tlen magyarázat lehetséges, az, hogy a tudatos szubjektív tapasztalás a kozmosz alapvető tulajdonsága, amely ugyanolyan pri-mer jelenség, mint a tér, az idő, az anyag, és az energia, és nem vezethető vissza semmiféle más ismert fizikai alap-jelenségre. Chalmers felidézi J. A. Wheeler (1911 – 2008) amerikai elméleti fizikus megállapítását is, amely szerint a fizikai világban az infor-formáció is olyan alaptényező, azaz „fundamentális entitás”, amely nélkül a tapasztalható jelenségeket nem lehet megérteni. (Héjjas István: Az emberi tudat és a világegyetem c. cikke felhasználásával)•Nézd meg minderről Chalmers egy magyar feliratos TED előadását (2014, Vancouver).DavidChalmersebbenavideóbananeurológusGiulioTononielméletérőlisbeszél, akiatudatosságotazinformációvalkötiössze.Eszerinttudatosságottvan,ahol információfeldolgozásrólbeszélhetünk.Akomplexinformációfeldolgozás-mintaz embernél-komplextudatosságot,azegyszerűinformációfeldolgozásegyszerű tudatosságotjelent.Tononieztazelméletetösszeillesztetteegymatematikaiteóriával,aholegyadottrendszerbebeépülő információmatematikaimértékegységét"phi"-veljelöli.Azemberielmébenhihetetlenülnagyazinformáció-feldolgozás mértéke,ígya"phi"mértékeis,azaznagyatudatosság.Egyegérnélmindezcsakközepesszintű.Halejjebbmegyünka férgek,amikrobák,majdazelemirészecskékvilágába,csökkenazinformáció-feldolgozásésa"phi",demégmindignem nulla. Az elméletből az is következik, hogy lehet más rendszerek, pl. számítógépek tudatosságáról is beszélni. Chalmerseztazelméletetlehetőségkéntvázoljafelatudatosságmagyarázatára,denemtudja,hogyhelyes-e.Őmaga inkábbasajátelméleténélmaradna:atudatosszubjektívtapasztalásakozmoszalapvetőtulajdonsága,ésnemvezethető vissza semmiféle más ismert fizikai alap-jelenségre. VéleményemszerintTononiismegkerülia„nehéz”problémát,mertnembeszélazinformációfeldolgozásiképesség eredetéről.Amiamesterségesintelligenciátilleti,annakaTononiszerintmeghatározotttudatosságajelentőseneltéraz emberétől.Az“MI”sohanemfogemberiérzelmeketérezni,mertazegymásminőség,-hamégiseztmondaná,aznem lenneazonosazemberével.-Sohanemfogjamegérinteniazihlet,vagyaflowjelenség,éssohasemjutelakreativitás olyanfokára,hogycsakegypéldátmondjak,versírásbanelérjealegnagyobbköltőkszínvonalát,-bármanapságeztegyre nehezebbkörvonalazni-azintuitívműfordításrólnemisbeszélve.-RogerPenroseavilágegyiklegnagyobbelméletifizikusa "A császár új elméje" c. könyvében is ezt fejti ki. FreundTamásagykutató.„Örökfilozófiaikérdés,hogymegismerhető-e magaamegismerőszerkezet.Ezértazagykutatástazemberiségegyiklegnagyobb intellektuáliskihívásánakistekinthetjük.Énvallásosemberkéntnemishiszem,hogyazagy, mintazanyagevolúciójánakcsúcsaképesvolnakitermelnimagábólanemanyagijellegű tudatot,amelyaztánirányítólagvisszahatmagáraazanyagiagyra.-Úgyvélem,atudati folyamatoktöbbségevisszavezethetőugyanazidegsejtekbonyolultinterakcióinak folyamataira,devannakazén-öntudatnakolyanelemei,amelyeknemlehetnekanyagi eredetűek,hanemvalahonnanmáshonnanszármaznak.Ezazonbannemválhata természettudományoskutatástárgyává.Akérdésselkutatókénténsemtudokfoglalkozni, csakgondolkodóemberkénttöprengekezen,ahitemrehagyatkozva.Ugyanakkornincsszóatudományfegyverletételéről,akutató igyekszikegyremélyebbrehatolniatermészettudományosmódszerekkelmérhetőtudatifolyamatokmegismerésében.Énmagamis ilyesmikendolgozom…Avégtelensokféleségésösszetettség…egykáprázatoslogikaszerintiszervezettségetmutat.Eztlátvaaz emberbenolyanhangokszólalnakmeg,hogyvalakinekmindeztkikellettgondolnia.Eznemlehetspontán,véletlenekenalapuló mutációkeredménye,legalábbisennyiidőalattbiztosannemjuthatottelazanyagevolúciójaazatomoktólazemberiagy komplexitásáig.Ezmagyarázzatalán,hogyaneurobiológusok,deszámosmástudományágképviselőiközöttsokahívőember. Biológuskéntnemvonomkétségbeamutációkat,nemhiszemazonban,hogyezekvéletlenszerűekvolnának.Azthiszem,irányított evolúciónak kellene neveznünk azt a folyamatot, amely az első egysejtűektől az emberig vezetett.”Tudományos világképünkAtudományfejlődéseegyregyorsul,azUniver-zumazonbanminthacsakjátszanaaszerkeze-tétésműködésétvizsgálókutatókkal,mindig újabbésújabbarcát(álarcát)mutatvaúgyaz elemi részecskék, mint a csillagok világában.Tudományos világképünk korántsem teljes, még nagy meglepetéseket tartogathat. Az eddig leír-tak az Univerzumnak egy, az eddigieknélmélyebb szintjét valószínűsítik.Amit a tudomány ma igaznak tart, az holnapra valószínűleg megváltozik: új tudományos felfedezések születnek, amelyek fényében az addig elfogadott egyszeriben megkérdőjeleződik.” (Tendzin Gyaco, Dalai Láma: Ősi bölcsesség, modern világ).Egy példa: Egyévtizednyimérésutánatudósokbejelentették,hogyaWbozonnevűelemirészecske tömegelényegesennagyobb,mintahogyazelméletekbenleírták,ezpedigalapjaiban rázza meg az univerzum működéséről alkotott elképzelést.