A vallások mélye, korlátai és közös tanítása A vallások, amelyek véleményem szerint a spirituális valóság emberi megközelítései, a felszín alatt mély misztikus igazságot tartalmaznak, amelyet a hívők ráhangolt állapotban átérezhetnek. Lelkünk, és Isten is igazából rejtőzködik, de ha akarjuk, beavathatnak minket a belső és külső valóság különös kapcsolatába olyan arányban, ahogy fejlődünk és képesek vagyunk bizonyos abszurdnak látszó dolgok elfogadására (a tudomány egyre inkább felfedi a természetben rejlő intelligenciát – lásd pl. az Élet eredete oldalt). Több spirituális gondolkodó mellett a halálközeli élményt átélők közül is többen úgy érzik, hogy Isten a vallások fölött áll, és vallások eltérő – vagy annak tűnő – nézetei, elő- írásai csupán földi gondolkodásmódunkat tükrözik. A vallások ugyanakkor segítséget adhatnak ahhoz, hogy erő és vígasz töltsön el minket az  ima, a meditáció, a szent iratok és tanítások segítségével, ám mindennek a tudatos és megfelelő értelmezéséhez szerintem a vakbuzgó, vagy intoleráns hit, a babonák és a zavaros tanítások elvetése ( Máraival és  Spenglerrel szólva), - továbbá egyes tanítá- sok mélyebb értelmének felismerése szükséges. Úgy vélem, hogy a vallásoknak / egyházaknak tulajdonított hibák az emberi természet hibái, és az ember rendkívül gyarló. A vallások és az egyházak mégis – így vagy úgy – a szellemi létünk, és az azzal összefüggő magatartás iránymutatói és megtartói, utóbbihoz a szervezett forma ad segítséget. Ez az iránymutatás pozitív lehet, ha a jó szívet támogatja. -- A templomok számomra ennek a gondolkodásnak a szimbólumai, ne hagyjuk, hogy díszletté váljanak. Erre van némi remény, hiszen Carl Gustav Jung szerint „ha sikerülne egyszer a világ minden tradícióját elvágni, a következő nemze- dékkel az egész mitológia és vallástörténet elölről kezdődnék. A 14. Dalai Láma (Tendzin Gyaco) véleménye a vallások egyetemes emberi mondanivalójáról Tendzin Gyaco felülemelkedik a buddhista tanításokon a vallások egyetemes erkölcsi elveinek kiemelésével. Ősi bölcsesség, modern világ c. könyvében arról ír, hogy a tudományos és műszaki haladás, az anyagi javak bősége csak mennyiségi javulást hoz, ugyanakkor azzal a veszéllyel jár, hogy elhanyagoljuk belső dimenziónkat. Olyan emberek között is terjed a szorongás, a stressz és a depresszió, akiknek elemi szükségletei fedezve vannak. Problémáink tehát, legyenek bár külsők – mint a háború, a bűnözés, az erőszak – vagy belsők – mint az érzelmi és pszichológiai szenvedés, nem oldhatók meg addig, amíg nem figyelünk erre a dimenziónkra. “Milliók élnek karnyújtásnyira egymástól, mégis úgy tűnik, hogy sokaknak, főleg az idősebbeknek, kedvenc háziállatukon kívül nincs kihez szólniuk. A modern ipari társadalom engem gyakran egy óriási, önműködő gépre emlékeztet, amelynek az ember  nem irányítója, hanem parányi, jelentéktelen alkatrésze: kénytelen együtt mozogni a géppel... De ezen túlmenően rámutathatunk valami még fontosabbra: annak elhanyagolására, amit én belső dimenziónknak nevezek… Az elmúlt száz év nagy mozgalmai - a demokrácia, a liberalizmus, a szocializmus ezért nem hozták meg a tőlük várt egyetemes jót, pedig sok nagyszerű elgondolás volt bennük. Kétségkívül forradalomra van szükség. De nem politikai, gazdasági, vagy akár műszaki forradalomra. Ezekről elég tapasztalatot szereztünk az elmúlt évszázadban, így hát tudjuk, hogy a tisztán külső közelítés nem elég. Amit én szorgalmazok, az spirituális forradalom.” A Láma sokakat meglepve kijelenti, hogy ennek alapja nem szükségképpen a vallás: nem az a lényeg, hogy valaki hívő-e vagy sem, sokkal fontosabb, hogy jó ember legyen. Ehhez pedig az szükséges, hogy szabaduljunk meg szokásos énközpontúságunktól, és törekedjünk arra, hogy cselekedeteinket a mások iránti törődés motiválja. ,,Elvethetünk tehát bármi mást: vallást, ideológiát, minden felszedett bölcsességet, de a szeretet és együttérzés szükségszerűsége elől nem bújhatunk el."

“Egyesek azt hiszik, hogy a vallásgyakorlat imádságot, templomba járást, szertartásokon való részvételt jelent, és semmi köze a hétköznapi élethez. Ám akinek a vallásossága ilyen, megszabott teendőkre korlátozódik, az nem tud mihez kezdeni a vallásával, mihelyt a templom ajtaján kilép. Ha viszont megértjük minden vallásnak a fent említett egyetemes emberi mondanivalóját, akkor ezek a tanítások egyszeriben jelentőséget nyernek a mindennapjainkban. Ráadásul ha megértjük a vallások e közös központi üzenetét, akkor jobban meg tudjuk becsülni egymást, és rájövünk, hogy sok tanulnivalónk van egymás hagyományaiból.” • A legjobb vallásról Sokan idézik a brazil teológus Leonardo Boff-fal folytatott párbeszédét, aki megkérdezte tőle, hogy melyik a legjobb vallás: ,,Az a legjobb vallás, amelyik által a legközelebb kerülünk Istenhez. Az a legjobb vallás, amelyik által jobb emberek leszünk.” - A kérdező folytatta: ,,Mi az, ami jobbá tesz engem?” - A Láma ezt felelte: ,,Bármi, ami Önt könyörületesebbé, érzékenyebbé, tárgyilagosabbá, jobban szeretni tudóvá, emberségesebbé, felelősségteljesebbé, etikusabbá teszi. Az a legjobb vallás, ami ezt adja Önnek.

A Wikipédiában a vallás filozófiai megközelítését illetően hasonló, a hagyományostól eltérő gondolatokat találunk (Vallás / Filozófiai megközelítés, részlet): ,,A vallás   nem dogma. A vallás nem krédó. A vallás nem teológia, és nem is puszta meggyőződés vagy érzelem. Nem egy kis imádkozás, amikor az ember fájdalmaktól szenved vagy szüksége van valamire. A vallás legelsősorban jóság és szolgálat. A vallás Istenben élt élet. Aki képes feltétel nélkül szeretni, másokkal szemben kedves, igazmondó, becsületes, - és hite, odaadása rendületlen, az valóban vallásos.”

Fent már említettem, hogy Seth szerint a vallások tartós igazságmagvak köré épültek , és a jelképeket a belső Én (a lélek bennünk megnyilvánuló része) választotta meg. Az idő múlásával azonban sok fontos fogalom elveszett – a gyakorlati módszerekre tevő- dött a hangsúly: a szabályok érthetőek maradtak, de az okok feledésbe merültek. - Seth azt is mondta, hogy Isten ideája minden (valóság)rendszerben úgy jelenítette meg önmagát, hogy az ott lakók számára érthető legyen.

Seth szerint a 21.század végére minden vallás komoly válságba kerül, ám a 70-es években a Földön nagy valószínűséggel egy olyan esemény következik be (a Krisztus entitás ismételt megjelenése) ami  spirituális fordulatot hoz létre. Erre akkor a világnak fájdalmasan nagy szüksége lesz. Szerinte a vallás ekkor kiszabadul a szervezeti korlátok közül, az egyéni lét eleven részévé vá- lik, és a civilizáció alapjait nem fizikai - hanem lelki tényezők képezik majd. - Az emberi élet oly mértékben kitágul, hogy úgy tűnik majd, mintha az emberiség egy másik fajjá változott volna. Ez nem jelenti azt, hogy többé nem lesznek problémák. Azt viszont igen, hogy az embernek sok- kal nagyobb erőforrások állnak majd rendelkezésére. Ez gazdagabb és sokkal változatosabb társadalmi berendezkedést eredményez. A dolog hihetetlennek tűnik, Seth mégis ezt mondja: “Az események nincsenek előre elrendelve. A megjelenés keretei azonban már készen állnak a ti lehetségességi rendszeretekben.” (Seth könyve: A lélek örök érvényessége).

© þ thorny question

. Seth szerint a földi céljaink az alábbiak, és ezek átvitt értelemben vallási tanítások is egyben: