,,A testi betegségekre ott vannak a gyógyszerek, de a magányt, kétségbeesést és reménytelenséget egyedül a szeretetképes meggyógyítani.”(Kalkuttai Szent Teréz - Teréz anya)
“Tükör által homályosan”: Vallás 2
(a képek nagyíthatók, egyesekben szöveggel)
A vallások mélye, korlátai és közös tanításaA vallások, amelyek véleményem szerint a spirituális valóság emberi megközelítései, a felszín alatt mély misztikus igazságottartalmaznak, amelyet a hívők ráhangolt állapotban átérezhetnek. Lelkünk, és Isten is igazából rejtőzködik, de ha akarjuk, beavathatnak minket a belső és külső valóság különös kapcsolatába olyan arányban, ahogy fejlődünk és képesek vagyunk bizonyos abszurdnak látszó dolgok elfogadására (a tudomány egyre inkább felfedi a természetben rejlő intelligenciát – lásd pl. az Élet eredete oldalt).Több spirituális gondolkodó mellett a halálközeli élményt átélők közül is többen úgyérzik, hogy Isten a vallásokfölött áll, és vallások eltérő – vagy annak tűnő – nézetei, elő-írásai csupán földi gondolkodásmódunkat tükrözik. A vallások ugyanakkor segítséget adhatnak ahhoz, hogy erő és vígasz töltsön el minketaz ima, a meditáció, a szent iratok és tanítások segítségével, ám mindennek a tudatosés megfelelő értelmezéséhez szerintem a vakbuzgó, vagy intoleráns hit, a babonák és a zavaros tanítások elvetése (Máraival és Spenglerrel szólva), - továbbá egyes tanítá-sok mélyebb értelmének felismerése szükséges.Úgy vélem, hogy a vallásoknak / egyházaknak tulajdonított hibák az emberi természet hibái, és az ember rendkívül gyarló.A vallások és az egyházak mégis – így vagy úgy – a szellemi létünk, és az azzal összefüggő magatartás iránymutatói és megtartói, utóbbihoz a szervezett forma ad segítséget. Ez az iránymutatás pozitív lehet, ha a jó szívet támogatja.-- A templomok számomra ennek a gondolkodásnak a szimbólumai, ne hagyjuk, hogy díszletté váljanak.Erre van némi remény, hiszen Carl Gustav Jung szerint „ha sikerülne egyszer a világ minden tradícióját elvágni, a következő nemze-dékkel az egész mitológia és vallástörténet elölről kezdődnék.A 14. Dalai Láma(Tendzin Gyaco)véleménye a vallások egyetemes emberi mondanivalójárólTendzin Gyaco felülemelkedik a buddhista tanításokon a vallások egyetemes erkölcsi elveinek kiemelésével. Ősi bölcsesség, modern világ c.könyvében arról ír, hogy a tudományos és műszaki haladás, az anyagi javak bősége csak mennyiségi javulást hoz, ugyanakkor azzal a veszéllyel jár, hogy elhanyagoljuk belső dimenziónkat. Olyan emberek között is terjed a szorongás, a stressz és a depresszió, akiknek elemi szükségletei fedezve vannak. Problémáink tehát, legyenek bár külsők – mint a háború, a bűnözés, az erőszak – vagy belsők – mint az érzelmi és pszichológiai szenvedés, nem oldhatók meg addig, amíg nem figyelünk erre a dimenziónkra. “Milliók élnek karnyújtásnyira egymástól, mégis úgy tűnik, hogy sokaknak, főleg az idősebbeknek, kedvenc háziállatukon kívülnincs kihez szólniuk. A modern ipari társadalom engem gyakran egy óriási, önműködő gépre emlékeztet, amelynek az ember nem irányítója, hanem parányi, jelentéktelen alkatrésze: kénytelen együtt mozogni a géppel...De ezen túlmenően rámutathatunk valami még fontosabbra: annak elhanyagolására, amit én belső dimenziónknak nevezek… Az elmúlt száz év nagy mozgalmai - a demokrácia, a liberalizmus, a szocializmus ezért nem hozták meg a tőlük várt egyetemes jót, pedig sok nagyszerű elgondolás volt bennük. Kétségkívül forradalomra van szükség. De nem politikai, gazdasági, vagy akár műszaki forradalomra. Ezekről elég tapasztalatot szereztünk az elmúlt évszázadban, így hát tudjuk, hogy a tisztán külső közelítés nem elég. Amit én szorgalmazok, az spirituális forradalom.”A Láma sokakat meglepve kijelenti, hogy ennek alapja nem szükségképpen a vallás: nem az a lényeg, hogy valaki hívő-e vagy sem, sokkal fontosabb, hogy jó ember legyen. Ehhez pedig az szükséges, hogy szabaduljunk meg szokásos énközpontúságunktól, és törekedjünk arra, hogy cselekedeteinket a mások iránti törődés motiválja. ,,Elvethetünk tehát bármi mást: vallást, ideológiát, minden felszedett bölcsességet, de a szeretet és együttérzés szükségszerűsége elől nem bújhatunk el."
“Legfontosabb emberi értékeink megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhezkülönbséget kell tennünk jó és rossz között. Ehhez a különböző vallási hagyományok is segítségünkre lehetnek. Minden vallási hagyománynak két oldala van: egy filozófiai és egy erkölcsi. A filozófiai nézeteik között lehetnek különbségek, de erkölcsi tanításaikon keresztül mind egyformán hozzá tudnak járulni a ,,jó szív" kifejlesztéséhez. Mind aztüzenik, hogy szeressük embertársainkat, legyünk velük megértők és türelmesek. Ha felfogjuk, mit jelent a ,,jó szív", akkor azt is megértjük, hogy minden vallásnak ez a leglényegesebb mondanivalója.”
“Egyesek azt hiszik, hogy a vallásgyakorlat imádságot, templomba járást, szertartásokon való részvételt jelent, és semmi köze a hétköznapi élethez. Ám akinek a vallásossága ilyen, megszabott teendőkre korlátozódik, az nem tud mihez kezdeni a vallásával, mihelyt a templom ajtaján kilép. Ha viszont megértjük minden vallásnak a fent említett egyetemes emberi mondanivalóját, akkor ezek a tanítások egyszeriben jelentőséget nyernek a mindennapjainkban. Ráadásul ha megértjük a vallások e közös központi üzenetét, akkor jobban meg tudjuk becsülni egymást, és rájövünk, hogy sok tanulnivalónk van egymás hagyományaiból.” •A legjobb vallásrólSokan idézik a brazil teológus Leonardo Boff-fal folytatott párbeszédét, aki megkérdezte tőle, hogy melyik a legjobb vallás: ,,Az a legjobb vallás, amelyik által a legközelebb kerülünk Istenhez. Az a legjobb vallás, amelyik által jobb emberek leszünk.” - A kérdező folytatta: ,,Mi az, ami jobbá tesz engem?” - A Láma ezt felelte: ,,Bármi, ami Önt könyörületesebbé, érzékenyebbé, tárgyilagosabbá, jobban szeretni tudóvá, emberségesebbé, felelősségteljesebbé, etikusabbá teszi. Az a legjobb vallás, ami eztadja Önnek.
,,Engem, barátom, nem érdekel, hogy Ön milyen vallású, vagy hogy Ön vallásos-e, vagy sem. Ami számomra valóban fontos, az az, hogy Ön mikéntviselkediktársai, családja előtt, mikéntviselkedika munkában, közösségben és a világ előtt. Ne feledje, az univerzum tetteink és gondolataink visszhangja.”
A Wikipédiában a vallás filozófiai megközelítését illetően hasonló, a hagyományostól eltérő gondolatokat találunk (Vallás / Filozófiai megközelítés, részlet): ,,Avallásnemdogma.Avallásnemkrédó.Avallásnemteológia,ésnemispusztameggyőződésvagyérzelem. Nemegykisimádkozás,amikorazemberfájdalmaktólszenvedvagyszükségevanvalamire.Avallás legelsősorbanjóságésszolgálat.AvallásIstenbenéltélet.Akiképesfeltételnélkülszeretni,másokkalszemben kedves, igazmondó, becsületes, - és hite, odaadása rendületlen, az valóban vallásos.”
A teljesség igénye nélkül két embert emelnék ki korunk vallási vezetői közül, akik amellett, hogy hidatigyekeztek verni a különböző vallások között, sugárzó egyéniségükkel és bölcsességükkel tettek hiteta "jó szív" mellett. Az egyik a fenti 14. Dalai Láma (Tendzin Gyaco), a másik a lengyel II. János Pál pápa(Karol Wojtyla). Előbbiről - bölcs gondolatai és a buddhizmus felkapottsága miatt - ma többet hallunk,de Wojtyla (1920-2005) életéről sem szabad megfeledkeznünk, amelyben személyes érintettséggel élteát a Harmadik Birodalom szörnyűségeit, majd a kommunizmus pusztítását. Szüleim kortársa volt, ésgyerekként személyes tapasztalatom van az utóbbi időkről. Életét és hitét szerintem a II. János Pál: Félelem nélkül c. film (2005) mutatja be hitelesen. Jeff Bleckner rendező olyan művet készített, amelya nagy emberek életéről készült játékfilmek között is kiemelkedő helyet foglal el.
•Seth és a vallás
Fent már említettem, hogy Seth szerint a vallások tartós igazságmagvak köré épültek, és a jelképeket a belső Én (a lélek bennünk megnyilvánuló része) választotta meg. Az idő múlásával azonban sok fontos fogalom elveszett – a gyakorlati módszerekre tevő-dött a hangsúly: a szabályok érthetőek maradtak, de az okok feledésbe merültek. - Seth azt is mondta, hogy Isten ideája minden(valóság)rendszerben úgy jelenítette meg önmagát, hogy az ott lakók számára érthető legyen.
A földi életben meg kell értenünk ateremtés felelősségét: a gondolatok és az érzelmek konkrét - sok esetben negatív - következményeit. Ahogy a gyermek tortát készít a sárból, úgy formáljuk ki gondolatokból, várakozásokból és érzelmekből a sorsunkat és a civilizációt, aztán pedig megnézzük, mit alkot-tunk. Ebben a folyamatban a legfontosabb a felelősségvállalásmellett: meg kell tanulnunk az önfegyelmet, a mások iránti együttérzést, és apozitív vágyat a teremtésre és szeretetre, a pusztítás és gyűlölet helyett.(Seth)
Seth szerint a 21.század végére minden vallás komoly válságba kerül, ám a 70-es években aFöldön nagy valószínűséggel egy olyan esemény következik be (a Krisztus entitás ismételt megjelenése) ami spirituális fordulatot hoz létre. Erre akkor a világnak fájdalmasan nagy szüksége lesz.Szerinte a vallás ekkor kiszabadul a szervezeti korlátok közül, az egyéni lét eleven részévé vá-lik, és a civilizáció alapjait nem fizikai - hanem lelki tényezők képezik majd. - Az emberi élet olymértékben kitágul, hogy úgy tűnik majd, mintha az emberiség egy másik fajjá változott volna.Ez nem jelenti azt, hogy többé nem lesznek problémák. Azt viszont igen, hogy az embernek sok-kal nagyobb erőforrások állnak majd rendelkezésére. Ez gazdagabb és sokkal változatosabbtársadalmi berendezkedést eredményez. A dolog hihetetlennek tűnik, Seth mégis ezt mondja:“Az események nincsenek előre elrendelve. A megjelenés keretei azonban már készen állnak ati lehetségességi rendszeretekben.” (Seth könyve: A lélek örök érvényessége).
Véleményem szerint Seth világképe az Univerzum sajátos szellemi magyarázataként nem ellentétes a vallások pozitív tanításaival,sőt, azoknak mélyebb értelmezést adhat: ha megpróbáljuk az életünket, szokásainkat, hiedelmeinket szellemi mozgatórugónk tu-datában esetenként “felülről” nézni, és ha lehet, a magatartásunkat alapállásból jóindulattal (esetenként szeretettel) átszőni, segít-het az életünk tudatosabb átélésében, abban, hogy kapcsolatainkat intelligensebben kezeljük, abban, hogy jobb emberek legyünk,és abban, hogy az életünk értelmes, kreatív legyen. -- Ez nem megy magától, sok tanulás az ára.
Ha nem hiszel a Seth könyveknek, vagy nem vagy vallásos, az előbbieket akkor is megvalósíthatod: jó erkölcs hiányában a társadalmakat a széttartó erők zsákutcábavezetik. Ha vallásos vagy, a ,,jó szív” vezéreljen, mert az pozitív erőt, belső békét, vigaszt és társakat adhat. Ha nem vagy vallásos, próbálj alapállásból jóindulatú lenni, tolerálva a ,,jó szív” vallásait is.
A fenti tanácsok tömeges megfogadása ugyanakkor a mai világunkban igencsak valószínűtlen. Vörösmarty szerint az "emberfajsárkányfog-vetemény", Eckhart Tolle pedig ezt mondja az új Föld c. könyvében: “Ha az emberi elme struktúrái változatlanok marad-nak, akkor végül újra és újra alapvetően ugyanazt a világot, ugyanazokat a gonoszságokat, ugyanazt a működészavart teremtjük újra.” A Dalai láma spirituális forradalmat sürget, a kereszténység lényegében ugyanezt mondja. "..Egy spiritualitásra, emberi kapcso-latokra nyitottabb világ segíthet kilábalni a bajból." (Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát). Azt nem tudom, hogy a láma ismeri-ea Seth könyveket, ugyanis az egyik szerint a spiritualitás a közeljövőben szintet léphet:
. Seth szerint a földi céljaink az alábbiak, és ezek átvitt értelemben vallási tanítások is egyben:
Seth ezt mondja az imáról (szerkesztett szöveg):"Minden Létezőnek (Istennek) az a része (lélek), amelyik a te létedre figyel, szükség esetén segítségül is hívható... Ő vigyáz érdekeidre, és személyesen megszólítható... Az ima magában foglalja meghalgattatását."(Jane Roberts: Seth megszólal)X
•"Nem szabad babonákkal élni. A pénteket, a tizenhármat, a szemmelverést, a számok és jelek vajákos magyarázatát a gnosztikusok hozták világunkba, a korai kereszténység Rómájába tóduló, gyülevész és zagyva szekták, szíriaiak és alexandriai csepűrágók, kancsi szövegmagyarázók, habzó szájú és sunyi rajongók...Ember vagy, hited van, tudod, hogy rend van a tünemények mögött, felsőbb értelem. Vesd meg a babonákat.De tudjad azt is, hogy értelmed és hited büszke öntudata nem fegyelmezi és félemlíti a világ titkosabb erőit, melyek születésedtől halálodig lopakodnak és settenkednek körülötted… A világ nemcsak értelmes és következetes; valahol bujkál a tüneményekben a varázs is. Nem szabad babonásnak lenned, mert ez nem illik emberhez.De nem szabad teljesen megvetni a babonákat, mert ez emberfölötti, illetlen gőg.Inkább csak szelíd gúnnyal kell bánni babonáinkkal, mint aki mosolyog – de kissé fél is."(Márai Sándor: Füves könyv)•“Az emberek többsége nem azért babonás, mert túl sok a képzelőereje, hanem mert azt sem tudja, hogy van neki.”(G. Santayana)X
A majd 100 évvel ezelőtt írt Nyugat alkonyában Oswald Spengler megjósolta, hogy a kultúránk / civilzációnk végén járva nyugtalanító jelenségek lépnek fel, pl. felerősödik a vallási szinkretizmus (a különböző vallási hagyományokból származó elemek zavaros összekeveredése), ami már most is érzékelhető. Véleményem szerint ezt csak megfelelő műveltséggel - a bölcsesség sem árt - lehet kezelni. X
A világvallások közül az iszlámmal, vagy a kisebb vallások közül pl. a szcientológiával kapcsolatban erős kétségeim vannak, nem beszélve a destruktív, vallási köntösben jelentkező szektákról. X
„Ahol szeretet van, a kevés is gazdaggá tesz, ahol pedig gyűlölség, mi haszna bárminek?”(Roger Scruton: Zöldfilozófia. - A könyv zárómondata a Biblia egy versére (Példabeszédek 15:17) emlékeztet: Jobb egy tányér főzelék ott, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol gyűlölet van).X