Benneteket az állatoktól és a többi létező dologtól nem az örökkévaló belső tudat különböztet meg. Ez a tudat jelen van minden eleven lényben és minden dologban. Kényelmességből figyelmen kívül hagyjátok a testetek apró részei között végbemenő, tömeges belső kommunikációt, pedig fizikai lények lévén, bizonyos mértékig más tudatok részei vagytok. Az Énnek nincsenek korlátai. Lehetőségei határtalanok. - Tudatlanságotok folytán azonban magatokra vehettek mesterséges korlá- tokat. Például megtehetitek, hogy csupán a külső egóval azonosultok, és elhatároljátok magatokat olyan képességektől, amelyek pedig a sajátotok. Módotokban áll tagadni, de ez nem változtat a tényeken. A személyiség akkor is sokdimenziós, ha sok ember, képletesen szólva, a háromdimenziós létezés homokjába dugja a fejét, és úgy úgy tesz, mintha nem létezne más. (Humorral): Ezzel a könyvvel szeretnék néhány fejet kihúzni a homokból." (Seth) Érdemes megjegyezni, hogy Seth szavai nem példa nélküliek. Ősi hiedelmek és természetvallá- sok (pl. az animizmus, sámánizmus, sintoizmus) közös gondolata, hogy a világon mindenben szel- lem, lélek lakik, azaz minden él, továbbá minden egy, és minden "beszél" egymással, mai nyel- ven információt cserél. Ehhez hasonló felfogás a pánpszichizmus (világlélek), amellyel a különbö- ző indiai filozófiákban és a buddhizmusban is találkozunk. Ilyen a dzsainizmus is - egyike az indiai vallásoknak - ami több ponton hasonlít a SETH által mondottakhoz. A dzsainizmus magát örökkévaló és univerzális igazságok gyűjteményének tartja, amiket az emberiség időnként elfelejt, de újra és újra visszatérnek a megvilágosodott vagy mindentudóvá vált emberek tanításain keresztül. A dzsainok minden embernek, állatnak, rovarnak, növénynek, sőt még a földnek, a tűznek, a víznek és a levegőnek is élő lelket tulajdonítanak. Szerintük a világot végtelenül sok dzsíva (élő) népesíti be, mindegyik valós, önálló és örök, s tudat (csaitanja), öröm (szukha) és energia (vírja) jellemzi. A fentiekhez hasonló felfogás bukkan fel az ókori görög filozófusoknál (pl. Thales, Platón), vagy a nyugati civilizációban is (Spinoza, Leibniz, Hegel, Schelling, William James, Alfred North Whitehead). Pierre Teilhard de Chardin (1881-1955) francia paleontológus, jezsuita pap, evolúció kutató így vélekedik "Az emberi energia" c. könyvében: "Az élet első megjelenése a Földön csak a mi tapasztalatunk mezején jelenti azt, hogy a szervezet- len kollektívből kiemelkedett a spontán egyedi létező. A nagy számok törvényei a mechanikus műkö- dés fátylát dobták az anyagra. A fátyol alatt azonban az anyag is elemi tudatok nyüzsgése, amelyek készen állnak, hogy a szerves világ felsőbb kombinációiba jussanak. Az emberré válás is csak egy döntő és kritikus pont ennek az állapotváltozásnak a fokozatos kibontakozásában." David Bohm, a híres kvantumfizikus szerint a fizika megfigyelései mögött a mélyebb valóság orga- nikus szervezetként viselkedik. Sok szempontból a tehetetlennek, élettelennek tartott anyag tele van aktivitással - hasonlóan egy élő szervezethez. Minden egyes ún. részecskében megtalálható az a fajta tevékenység, ami az egész univerzumra jellemző. Ez hasonlít ahhoz a vallásos elvhez, miszerint Isten mindnyájunkban ott van; vagy ahogy ezt a filozófusok megfogalmazták: minden részben megtalálható az egyetemes egész, minden mikrokozmosz tartalmazza a makrokozmoszt. Bohm arra is rámutat, hogy mivel az anyag helyét nem lehet a térben pontosan meghatározni, az anyag és az értelem közti megkülönböztetés a továbbiakban értelmetlen. Ezért azt mondja, hogy az anyag és az értelem a jelensé- gek mögött meghúzódó egyazon egységnek vagy rendnek a megnyilvánulásai. Ez egybevág azzal a spinozai elképzeléssel, miszerint mind az anyag, mind az értelem az egyetemes szubsztanciának, Istennek a különböző formái illetve megnyilvánulásai. Sok ehhez hasonló megfelelés van a modern fizika és a vallás, különösen a keleti vallások között. (Tattva - Tudomány és spiritualitás). Seth fenti gondolatai 1970-ből valók, de a tudatosság ilyen magyarázatát a újabb tudományos kutatások már nem tartják elképzelhetetlennek. David J. Chalmers professzor szerint az emberi tudat nem vezethető vissza semmiféle fizikai, biokémiai, bioelektromos, neuro-fiziológiai folyamatra. Az erkölcs, a lelkiismeret vagy az esztétikai érzés mögött nem áll fizikai magyarázat. Ha pedig a tudatot nem lehet visszavezetni egyszerűbb jelenségekre, vagyis ha nem létezik reduktív modell, akkor az egyetlen megoldás egy nem reduktív modell lehet. Szerinte egyetlen magyarázat lehetséges, az, hogy a tudatos szubjek- tív tapasztalás a kozmosz alapvető tulajdonsága, amely ugyanolyan primer jelenség, mint a tér, az idő, az anyag, és az energia, és nem vezethető vissza semmiféle más ismert fizikai alapjelenségre. Chalmers felidézi J. A. Wheeler (1911 – 2008) amerikai elméleti fizikus megállapítását is, amely szerint a fizikai világban az informá- ció is olyan alaptényező, azaz „fundamentális entitás”, amely nélkül a tapasztalható jelenségeket nem lehet megérteni. (A fenti Chalmers blokk forrása Héjjas István: Az emberi tudat és a világegyetem c. cikke). • Nézd meg minderről Chalmers egy magyar feliratos TED előadását (2014, Vancouver). > A tudatosságról lásd még a Tudat oldalt.